Nem okozott problémát a feltörekvő piacokon a Federal Reserve (Fed) múlt heti kamatemelése, pedig a magasabb dollárkamatok általában a tőke kivonását eredményezik a felzárkózó térségekből. A Fed 0,75–1 százalék közé emelte a kamatszintet, és idén még kétszer szigoríthat az amerikai jegybank.
A kamatemelés azért nem okozott turbulenciát, mert a piacok fel voltak készülve a szigorításra, vagyis az lett volna meglepetés, ha a Fed változatlanul hagyja a kamatot. Piaci elemzők pedig „galamb” hangvételűnek ítélték a jegybankárok jelzését és Janet Yellen Fed-elnök szavait, aki biztosította a befektetőket arról, hogy csak lassan fogják normalizálni a kamatszintet.
Ennek hatására a feltörekvő részvények 2016 júliusa óta a legerősebb hetüket zárták, a több mint 4 százalékos emelkedéssel pedig húszhavi csúcs közelébe kapaszkodtak. Az MSCI feltörekvő piaci részvényindexe azért is tudott nagyot emelkedni, mert a szakértők azt várták, hogy a Fed szigorúbb, „héjahangvételt” üt meg azután, hogy a alapján teljes foglalkoztatás van az országban, és az középtávon a Fed célja közelében alakul.
A javuló globális növekedési kilátások és a magasabb nyersanyagárak egyaránt támogatják a feltörekvőket, és sokat csökkent a sérülékenységük a válság kirobbanása óta, a Fed ciklusa azonban jelzi, hogy véget ér a lazító monetáris politika szerte a világon. Ha nem is mindenütt sürgető a szigorítás, az elemzők szerint újabb könnyítésekre csak kevés országban lehet számítani.
A Fed eddig mindössze háromszor emelte a kamatot a globális gazdasági válság kitörése óta, most azonban egyértelműen a szigorítási ciklus elején járunk, így búcsút inthetünk az olcsó pénz egy évtizedig tartó időszakának. Mindez egyelőre nem okoz akkora volatilitást, mint 2013-ban, amikor Ben Bernanke, a Fed akkori elnöke bejelentette, hogy a mennyiségi lazítást, vagyis a pénznyomtatási programot visszavonják. Akkor idegesen reagáltak a piacok, eladási hullám alakult ki a feltörekvő térségben, de a többi nagy globális jegybank (az Európai Központi Bank és a Bank of Japan) lépései végül fenntartották a pénzbőséget. Most viszont már ők sem lazíthatnak tovább.
Magyarországon kissé más a helyzet, az ország sérülékenysége sokat csökkent az elmúlt években – a Morgan Stanley elemzése szerint a feltörekvő térségben a legtöbbet –, így az infláció élénkülése és a szigorodó globális monetáris feltételek ellenére laza maradhat a monetáris politika, a jegybank pedig nem hagyományos eszközökkel élénkíthet tovább. Pasquale Diana, a Morgan Stanley szakértője szerint a lazítás Magyarországon is elérheti a határait, de a szakértők úgy vélik, hogy a 0,9 százalékos alapkamatot még hosszú ideig tarthatja a Magyar Nemzeti Bank. Márciusi döntése során pedig a monetáris tanács tovább csökkentheti a 750 milliárd forintban maximált 3 hónapos betétállományt. Szakértők 100-150 milliárdos visszavágásra számítanak június végéig.
