Jó év elé néznek a kereskedők

Jó év elé nézhetnek a kiskereskedők a makrogazdasági elemzők szerint, akik úgy vélik, hogy az idei GDP gerincét a háztartások növekvő fogyasztása adhatja. Mint azt a Központi Statisztikai Hivatal közölte, 2017. januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,7, naptárhatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 3,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Meglepő az üzemanyagforgalom emelkedése

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kifejtette, hogy bár részletes adatok még nincsenek, mind a három fő termékcsoport, az élelmiszerek, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok kereslete hozzájárult a bővüléshez. Az elemző jó kezdetnek nevezte az elért növekedést, ugyanakkor az elemzők kissé magasabb, 4 százalékos növekedést vártak a naptárhatástól megtisztított adatban. A lassulást magyarázni lehet az elhalasztott fogyasztással, és így lehetséges, hogy az áruk helyett a szolgáltatásokon lesz a hangsúly a GDP-ben. Meglepőnek nevezte, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal emelkedett az értékesítés, mivel az árak jelentősen emelkedtek januárban.

Ennél több kellene a növekedéshez

„A részletek azt jelzik, hogy mind a három fő termékcsoport hozzájárult a bővüléshez” – vélekedett Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerkesztőségünknek megküldött kommentárjában. „Összességében bíztató az év első hónapjában látott teljesítmény, azonban ennél többre lesz szükség ahhoz a következő hónapokban, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme magasabb fokozatba kapcsoljon. Várakozásunk szerinti idén 3,4 százalékkal nőhet a GDP, aminek gerincét a háztartások növekvő fogyasztása adhatja. A kereslet-vezérelt növekedés a fogyasztói árakra is vélhetően hatással lesz, amelyek gyorsabb tempóban fognak emelkedni idén. A tavaly látott 0,4 százalékos rátát követően, idén 2,5 százalék lehet az infláció.

Pénz az lesz

A vásárlók zsebében valószínűleg lesz elég pénz ahhoz, hogy gyorsuljon a fogyasztás növekedése. Mint azt korábban a Világgazdaság megírta : a következő hónapokban a minimálbér 15 és a szakmai bérminimum 25 százalékos emelése, illetve az általános bérnyomás akár tíz százalékot is meghaladó béremelkedést okozhat. Ennél magasabb növekedés is elképzelhető azinban, mivel a magyar munkaerőpiac kifejezetten feszessé vált, és a rendelkezésre álló munkaerő alacsony szintre csökkent.

Az eddigi adatok szerint ilyen közel még sosem jártunk a teljes foglalkoztatáshoz:  2016. november–2017. januárban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 82 ezer fővel, 198 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent. A nők körében bekövetkezett nagyobb mértékű javulás a férfiakénál is alacsonyabb szintű munkanélküliséget eredményezett. A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 37 ezer fővel, 111 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,6 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az eurozónában mehetne jobban is a szekér

Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) pénteken közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkent, éves szinten pedig 1,2 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom volumene januárban. Elemzők havi szinten 0,4 százalékos, éves bázison pedig 1,5 százalékos bővülést vártak a decemberben mért 0,5 százalékos havi csökkenés, illetve 1,2 százalékos éves növekedés után. Januárban már a harmadik egymást követő hónapban csökkent havi szinten a kiskereskedelmi forgalom, ráadásul a két legnagyobb gazdaságban, Németországban és Franciaországban mérték a legerősebb visszaesést. Az Európai Unióban havi szinten 0,1 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene januárban. Tavaly decemberhez képest az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent, az unióban viszont stagnált az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma, míg a benzinkutaké 0,8 százalékkal, illetve 0,7 százalékkal növekedett. A nem élelmiszeripari termékek eladásai stagnáltak az EU-ban, az euróövezetben 0,2 százalékkal csökkentek. Az uniós tagállamok közül a legnagyobb mértékben Finnországban (4,4 százalék), Lengyelországban (4,1 százalék) és Szlovéniában (3,2 százalék) nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Csökkenést mértek Németországban és Franciaországban, egyaránt 0,8 százalékot, Belgiumban 0,6 százalékot, Nagy-Britanniában pedig 0,4 százalékot. Éves összehasonlításban az euróövezetben és az unióban is 0,3 százalékkal emelkedett az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma, a nem élelmiszeripari termékek eladásai pedig 2,2, illetve 3,7 százalékkal nőttek. Tavaly januárhoz képest leginkább Szlovéniában (15,4 százalék), Luxemburgban (8,8 százalék) és Litvániában (8,5 százalék) nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Csökkenést egyedül Németországban mértek, a visszaesés mértéke 0,4 százalékot tett ki. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 3,7 százalék volt az éves szintű forgalomnövekedés, decemberhez képest pedig 0,4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom.