Tavaly 2 százalékkal lett nagyobb a magyar gazdaság

2016 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest: a GDP volumene 1,6 százalékkal nőtt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,5, az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt. 2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó hazai termék 2016. IV. negyedévi, 1,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal járultak hozzá.

2016 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt. A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,4, az iparé 0,7, az építőiparé 1,1, a szolgáltatásoké 0,7 százalékkal bővült. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,2 százalékkal emelkedett, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,3, a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,5 százalékkal alacsonyabb lett. A külkereskedelemben az export 0,6 százalékkal bővült, az import 0,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágak hozzájárulása (0,5–0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az ipar 0,2, az építőipar 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Az előző évhez képest 2016-ban a bruttó hazai termék volumene 2,0 százalékkal nőtt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 1,8 százalékkal emelkedett. A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 17, a szolgáltatásoké 3,0, az iparé 0,8 százalékkal bővült, az építőiparé 18 százalékkal visszaesett.

Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás növekedése volt a legjelentősebb, a járműgyártás hozzáadott értéke ugyanakkor csökkent. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítménye lett kisebb. Az építőipar teljesítménye tovább csökkent, a IV. negyedévben 13 százalékkal. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése esett vissza, ezzel szemben a mezőgazdaság hozzáadott értéke 18 százalékkal növekedett.

Stagnál az ipar

Az ipari termelés volumene 6,5 százalékkal meghaladta januárban az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,6 százalékkal nőtt, idén januárban ugyanis kettővel több munkanap volt, mint tavaly az év első hónapjában - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az előző hónaphoz viszonyítva januárban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal csökkent. Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: a trend változatlan, az előző hónapokhoz hasonlóan a főbb ágazatokban inkább a stagnálás volt a jellemző az év első hónapjában.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nagyobb lett.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,5 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,5 százalékkal mérséklődött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének romlása okozott.

3,9 százalékkal nőtt a fogyasztás

A háztartások tényleges fogyasztása 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mért a KSH. A nagy súlyú kiadási csoportok közül az egyéb szolgáltatások, a közlekedés, valamint a lakberendezés, lakásfelszerelés esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,7, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene 6,9 százalékkal nőtt. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 19,6 százalékkal visszaesett – továbbra is döntően az EU költségvetési ciklusainak váltásával összefüggésben –, ami a kormányzati szektor beruházásait érintette nagymértékben. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké jelentősen csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségében alacsony volt a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú ágak közül a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a mezőgazdaság, az energiaipar és az információ, kommunikáció beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé és az ingatlanügyleteké nőtt. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 3,2 százalékkal mérséklődött. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 1,1 százalékkal emelkedett.

764 milliárd külkereskedelmi aktívum

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 764 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,1,  az import 2,7 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 2,6, a behozatal 4,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,1 százalékkal nőtt, importja 4,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó hazai termék 2016. IV. negyedévi 1,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,7 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét.