Továbbra is a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget erősíti, hogy a családok, a vállalkozások, valamint minden érintett immár harmadik esztendeje fél évvel korábban láthatja a következő évre tervezett intézkedéseket és azok hatásait. Mivel az elkövetkezendő időszakban a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítésére kell koncentrálnunk, így az ehhez kapcsolódó intézkedések kerülnek a középpontba – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.
A célzott áfacsökkentési intézkedések jegyében újabb körben 5 százalékra csökken az éttermi étkeztetésre és az internetezésre vonatkozó áfa-kulcs, amely szintén 5 százalék lesz a hal esetében. Mindez jelentős támogatást jelent minden magyar családnak, valamint javítja a hazai termelők versenyképességét, elősegítve egyúttal a fogyasztás bővülését.
Jövőre megmarad Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcsa is. A tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint 2018-tól a további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nő majd (párhuzamosan a munkáltatót terhelő 2 százalékpontos csökkenésével). Januártól összességében havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, míg az otthonteremtési programra az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán a költségvetés. A közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését jelzik a folytatódó életpálya- és bérrendezési programok. A vállalkozókat érintően marad 9 százalék a társasági adó mértéke, továbbá a kisvállalati adó 13 százalékra csökken – ismertette Varga Mihály .
A költségvetés jövőre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval, míg a GDP-arányos államadósság további csökkenésével számol. A nyugdíjak emelése a tervezett mértékét fogja követni, a szabályozásnak köszönhetően azonban semmiképpen sem járhatnak rosszabbul a nyugdíjasok. A 2018-as büdzsé a már megszokott új szerkezetben készült, tehát az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, ahol az állam működése tekintetében nincs tervezett hiány.
A kormány célja most is az volt, hogy lehetőleg minden szakpolitikai terület, illetve ágazat több forrást kapjon, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően oktatásra 81 milliárddal; egészségügyre 102 milliárddal; nyugdíjakra, családtámogatására, szociális területre 287 milliárddal többet szán a költségvetés. Ezek mellett a rendvédelem és a közbiztonság megerősítése 83 milliárddal, míg a gazdaságfejlesztés 205 milliárddal több forrásban részesül. A költségvetés a korábban már megszokott, konzervatív módon készült, így az előre nem várt kockázatok kivédésére több mint 200 milliárd forintos tartalék szolgál majd – hangsúlyozta a szakminiszter.
A jövő évi költségvetés 18 740,713 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 101,363 milliárd forint kiadási főösszeggel és 1360,65 milliárd forint hiánnyal számol – derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott dokumentumból. Az uniós módszertan szerinti (ESA) deficit 982,6 milliárd forint, a 2,4 százaléka. A nominális GDP 40 353 milliárd forint.
A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 15 952,9 milliárd forintot tesznek ki. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 873,553 milliárd forint, kiadási főösszege 1730,831 milliárd forint, hiánya pedig 857,278 milliárd forint. A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1914,270 milliárd, kiadási főösszege 2417,643 milliárd, hiánya pedig 503,372 milliárd forint.
