Nem sikerült megállapodni a görög adósságról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságGörögországnak 7,3 milliárd euróra van szüksége a júliusban esedékes adósság törlesztésére, és annak érdekében, hogy ezt megkapja, megtette, amit a hitelezők elvártak: a parlament a múlt csütörtökön elfogadta az újabb, nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó reformcsomagot, ami 2018 és 2020 között 4,9 milliárd eurós megtakarítást eredményezhet. A hitelt azért nem ítélték meg a pénzügyminiszterek, mert nem tudtak megegyezni az IMF-vel. Németország vezetésével észak-európai államok egy csoportja azt akarja, hogy az IMF csatlakozzon a a hitelezéshez. A Valutaalap azonban ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az eurozóna már most határozottan és részletekbe menően elköteleződjön a görög adósságcsökkentés mellett. Volt is erre utaló jelzés Németországból.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter azonban már a találkozó előtt megismételte, hogy továbbra is érvényes az eurócsoport tavaly kötött megállapodása, miszerint adósságkönnyítésekről csak a jelenlegi válságkezelő hitelprogram után, 2018 nyarán lehet szó. Az adósságkönnyítés ugyanis újabb válságkezelő programnak felelne meg, amelyhez a német kormány nem is csatlakozhatna parlamenti felhatalmazás nélkül. Erre azonban a választás előtt nem hajlik Angela Merkel kormánya.
Görögország 2010 óta működik nemzetközi hitelezői támogatással. A jelenleg is folyamatban lévő harmadik, és egyben 86 milliárd eurós összegével a legnagyobb mentőcsomagból eddig 31,7 milliárd eurót utaltak át a hitelezők. Az ország adóssága 315 milliárd euróra rúgott tavaly, ami a GDP 179 százalékának felelt meg. A segélyprogramok és a cserébe megígért reformok azonban még mindig nem tudták növekedési pályára állítani Görögország gazdaságát.
A hitelezők most három forgatókönyvvel számolnak – derült ki a német pénzügyminiszternek parlamenti képviselőkhöz küldött leveléből, amelyet a Bloomberg megszerzett. Az első szerint a görög növekedés hosszú távon eléri az 1,3 százalékot, az államháztartási többlet pedig a GDP 2,6 százalékát, aminek segítségével 2060-ra a GDP 60 százalékára csökkenhet az államadósság. A második, kissé pesszimistább forgatókönyv 1 százalékos növekedéssel és átlagosan 1,5 százalékos többlettel számol, a harmadik pedig a kettő közöttivel.
