A román még a legoptimistább, 5,2 százalékos dinamikát jósló előrejelzéseket is felülmúlhatja idén, és további lendületet kaphat a jövő évben életbe lépő adócsökkentések következtében – jelentette ki egy bukaresti konferencián Viorel Stefan pénzügyminiszter, aki szerint idén tartható lesz a 3 százalékos a költségvetési hiány. A tervezett adócsökkentések miatt aggodalmának adott hangot az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is, számításaik szerint a román büdzsé GDP-arányos hiánya idén 3,5, jövőre pedig 3,7 százalékra ugrik, ami már maga után vonhatja a túlzottdeficit-eljárás megindítását. A járulék- és adócsökkentések, valamint az állami foglalkoztatottak körében tervezett béremelések a legborúsabb forgatókönyv szerint a 6 százalékának megfelelő összeget emésztenének fel idén és jövőre, számszerűsítve a 61 milliárd lejes pluszköltség a költségvetés számára 2,6 százalékos többletterhet jelentene az IMF számításai szerint.
A tárcavezető ugyanakkor azt állítja, hogy az EB és az IMF számításai nem veszik figyelembe a fiskális stimulus jótékony hatásait: azt, hogy szélesedik az adózók köre, illetve bővül a foglalkoztatás, ez pedig többletbevételeket hoz majd a költségvetésnek. Románia napirenden tartja az eurózónához való csatlakozás lehetőségét, ám ez nem pusztán azt jelenti, hogy teljesítenie kell a konvergenciakritériumot. Szükség van beruházásokra, növelni kell a háztartások bevételeit és fejleszteni kell az infrastruktúrát ahhoz, hogy az ország felzárkózhasson a régióhoz – mondta a pénzügyminiszter.
A román GDP az európai unión belül a legnagyobb ütemben, 5,7 százalékkal bővült az első negyedévben, elsősorban a megugró fogyasztásnak köszönhetően. A költségvetés egyenlege április végén enyhe, 0,2 százalékos többletet mutatott, ami megegyezik az előző havi szinttel.
A büdzsé bevételei 6,2 milliárd lejjel (egy euró 4,5 lej) nőttek az év első négy hónapjában, ami 8,4 százalékos növekedés éves összevetésben. Ezen belül az illetékekből 15,8 százalékkal, a szociális hozzájárulásokból 15 százalékkal több folyt be a kasszába. Az áfabevételek ugyanakkor 3,6, a jövedékiadó-bevételek 5,8 százalékkal csökkentek, ami elsősorban az adócsökkentésekkel magyarázható.
A kiadási oldalon 6,8 százalékos növekedést mértek. Jól mutatja a gazdaság sebezhetőségét, hogy a személyzeti költségek 18, a szociális kiadások 10 százalékkal emelkedtek, miközben a beruházásokra, tőkebefektetésekre fordított, illetve az uniós források felhasználását serkentő összegek 15,6 százalékkal csökkentek. A szakértők szerint a 3 százalékos költségvetési hiány abban az esetben teljesíthető, ha a kormány gondoskodik alternatív adóbevételekről. Az UniCredit például arra hívja fel a figyelmet elemzésében, hogy ha a bérek emelése a jelenlegi tervek szerint valósulna meg, a GDP-arányos béralapot a jelenlegi 8 százalékról 12 százalékra növelné 2022-re, ami 32 milliárd lejes többletköltséget eredményezne. Jelenleg a román átlagbér alig haladja meg a 700 eurót, szemben az EU 2370-es átlagával. Az ország a GDP 20 százalékát költi bérekre, nyugdíjakra, illetve szociális kiadásokra. A román állami alkalmazottak átlagosan 19 százalékkal többet keresnek, mint a magánszektorban, miközben ez az arány Európaszerte fordított.
