Az EKB elnöke a bank igazgató tanácsának kamatdöntő ülése után kijelentette, a tanácsban általános volt az elégedettség a gazdaság helyzetével, és a a csökkenő a fogyasztás bővülése és a beruházások élénkülése megengedi a rendkívüli ösztönző intézkedések leépítését. Ugyanakkor a béremelkedés a jelenlegi 1,5 százalékról várhatóan a 2 százalékos cél közelébe fogja felnyomni az inflációt.
Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton, de bejelentette, hogy januártól a jelenlegi havi 60 milliárd euróról 30 milliárd euróra csökkentik a kötvényvásárlások összegét, a vásárlásokat viszont legalább 2018 szeptember végéig folytatják.
Elemzők kiemelik, hogy a makacsul alacsony infláció az egyik oka annak, hogy a bank csak fokozatosan építi le a gazdaságösztönző programot, és a kötvényvásárlási program kifutását követően „még jó ideig” nulla százalékon tartja az alapkamatot. E mellett szól az is, hogy az EKB el akarja kerülni az euró felértékelődését, ami sokkal lanyhább stimulus és magasabb kamatok mellett nyilván bekövetkezne.
A fokozatosság mellett szól, hogy a program drasztikus visszafogásának messze ható következményei lennének a befektetőkre, a vállalatokra és a kormányokra nézve. A kormányok számára megdrágul az finanszírozása, azok a vállalatok pedig, amelyek csak a jelenlegi „perverzen alacsony” kamatszint mellett nyereségesek, hamar tönkremennének – hívják fel a figyelmet az elemzők. A pénzüket konzervatív eszközökben, így bankbetétekben tartó befektetők számára pedig azt jelenti a fokozatosság, hogy valószínűleg még évekig együtt kell élniük a nullához közeli hozamokkal.
Az EKB 2015 márciusában kezdte meg a kötvényvásárlási programot, hogy pénzbőséget teremtve ösztönözze a gazdaságot, és attól tartva, hogy krónikussá válik az alacsony vagy negatív infláció. A programot azonban előbb utóbb be kell fejezni, mert elfogynak a megvásárolható kötvények, de azért is, mert az ultralaza monetáris politikának az EKB igazgatóságán belül is van ellenzéke. Különösen német részről hangsúlyozzák, hogy az ingyen pénz lehetővé teszi a szükséges reformok késleltetését, kiiktatja a rendszerből a saját erőfeszítésre támaszkodó öngyógyulás lehetőségét. Az EKB így egyfajta stabilitást teremt ugyan, de a versenyképességet károsító módon és a gazdasági teljesítmény alacsony szintjén.
