Banki hitelek jöhetnek az EU-s pénzek után

A gyakorlat igazolta az elméletet: egy komoly, elhúzódó válság után nem ugyanarra a növekedési pályára állnak vissza az országok, mint korábban. A válság ugyanis nemcsak a jelenlegi, hanem a potenciális növekedést is visszahúzza a tartósan gyenge kereslettel – válaszolta a Világgazdaság hosszú távú fejlődést firtató kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. Nem véletlenül próbálják minél tovább alacsonyan tartani a kamatokat a jegybankok, ettől a kereslet élénkítését, mesterséges inflációt, következésképp gazdasági és bérnövekedést várnak.

A fiskális politika expanzív hatása hamarosan eltűnhet, a mostaninál kevésbé fogja a növekedést támogatni a büdzsé. A költségvetés olyan állapotban van, hogy nem kell jelentős megingásoktól tartani a jövőben, még akkor sem, ha külső sokk érné a magyar gazdaságot – mondta lapunknak Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. A vállalati hitelezés ugyan beindulni látszik, ám a cégek sokkal óvatosabban vesznek fel hitelt, mint a válság előtt.

Ürmössy szerint a vállalati hitelezés további dinamikus tempójú felfutásához a versenyképesség növelésére és az üzleti környezet javítására, az adórendszer komplexitásának csökkentésére lenne szükség, továbbá nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a munkaerő képzettségének és általános egészségügyi állapotának fejlesztésére. Mint mondta, a jól felépített gazdasági és üzleti keretrendszerben az állam, a jegybank és a vállalatok megfelelően működnek, és a szereplők folytonos, transzparens visszacsatolást adnak egymásnak. Ez az optimális piaci mechanizmusok érvényesülését segíti anélkül, hogy a rendszer instabillá válna, illetve buborék alakulna ki. Az elemző szerint potenciális veszélyforrás Magyarország számára, hogy a gazdaság növekedési üteme nem elég dinamikus a gyenge versenyképesség miatt, így lassulhat hazánk felzárkózása a nyugat-európai országokhoz.

Jelenleg az a közvélekedés Virovácz Péter szerint, hogy ha kivesszük az egyenletből a laza monetáris és fiskális politikát, akkor összeomlik a világ. Könnyen lehet, hogy átmeneti izgalmakat okoz a szigorítás, de a változás valószínűleg olyan lassú lesz, hogy a piacok tökéletesen alkalmazkodnak majd a magasabb inflációs környezethez. Az elemző szerint az EU-s források kiszorítják a vállalati hiteleket az ingyenpénz illúziójával, és ez a kockázati érzékenységet is csökkenti. Ezért igyekszik a Magyar Nemzeti Bank a piaci hitelek felé terelni a szereplőket, hogy az uniós pénzek kifutásakor ne torpanjon meg a gazdaság, de túlzott kockázatvállalásba se fussanak bele a cégek. A jegybank mutatója szerint egyébként a mai banki hitelezés semleges hatású a gazdaságra: se nem fogja vissza, se nem pörgeti.