Túlpörgethetik a gazdaságélénkítést Bukarestben
Stagnált októberben a román munkanélküliség: a ráta 4,9 százalékon maradt az azonos szeptemberi és augusztusi mutatók után. Az ország statisztikai hivatala közölte: az egy évvel korábbihoz képest 0,7 százalékpontot javult az adat, és csak az áprilisi 4,8 százalék volt ennél jobb érték. Románián belül nagy eltérések vannak, Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter elmondta: az ország nyugati területein a külföldi nagyvállalatok jelenléte miatt sokkal feszesebb a munkaerőpiac, mint a déli vagy a keleti részeken.
A román munkaerőpiac javulása a magánszektornak köszönhető, a munkanélkülieket a reálgazdaság szívja fel – magyarázta lapunk kérdésére Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője közölte: Románia kiemelkedik a régióból 23-24 százalék körüli GDP-arányos beruházási rátájával, a magánszektor határozottan bővül. Az elemző megjegyezte, hogy a román gazdasági erősödés látványos, ám a bővülés egyik fő forrása a költségvetés keresletélénkítő hatása. Különböző adócsökkentéseken, támogatásokon, tehát állami kiadásokon vagy bevételcsökkentésen keresztül élénkítik a gazdaságot. Ez hosszú távon fenntarthatatlan, nagy költségvetési hiányt okoz, az ország idén is nehezen tud a maastrichti 3 százalékos GDP-arányos deficitszint alatt maradni – emlékeztetett az elemző.
A rendszer prociklikus: követi az egyre javuló környezetet, de ha a ciklus megváltozik, nem marad a költségvetésnek mozgástere, hogy a kiadásokon keresztül stimulálja a gazdaságot – húzta alá Samu János. Az elemző hozzátette: politikailag sem indokolható a költekezés, az országban tavaly volt választás, tehát tartalékokat is fel lehetne halmozni. A növekedés idén 6 százalék körül várható, jövőre visszaeshet 3,5 százalékra.
Románia lehet a következő a régióban, ahol megemelik az alapkamatot. A román jegybank már nyáron is jelezte, hogy hamarosan eljön a szigorítás ideje. Samu János úgy véli: kezd túlfűtötté válni a gazdaság, így lassan elkezdhetik az emelést. Várakozásai szerint jövőre két ütemben, összesen 50 bázisponttal emelhetik meg az 1,75 százalékos alapkamatot. Az infláció nő, 2,6 százalékra ugrott októberre a szeptemberi 1,8-ről, míg a jegybank célja az 1,5–3,5 százalékos sávban van. A maginfláció 0,5 százalékra gyorsult. Az elemző az infláció és a maginfláció közti nagy eltérést az üzemanyagárak és a jövedéki adó emelkedésével, valamint a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásával magyarázta. A jegybank várakozásai szerint jövőre 3,1 százalékra gyorsul a drágulás.
