A jelentős adócsökkentéseket, egyes adóformák eltörlését és az adórendszer egyszerűsítését tartalmazó csomag egyik legfontosabb eleme a vállalati nyereségadó mérséklése 35 százalékról 21 százalékra 2018-tól. (A fejlett ipari országokban átlagosan 22,5 százalékos a nyereségadó.) A jogszabály lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy teljesen és azonnal leírják bizonyos berendezések árát, amelyeket 2017. szeptember 27. és 2023. január 1. között szereznek be. Ettől az időponttól kezdve fokozatosan csökken az azonnal leírható összeg aránya.
A vállalatokat – elsősorban az olyan high-tech óriásokat, mint az Apple, a Microsoft vagy a Google-t tulajdonló Alphabet – érinti a profit hazahozatalával kapcsolatos módosítás is. Eddig 35 százalékos adót kellett fizetniük a külföldön szerzett bevételek után, de csak akkor, ha a pénzt hazautalták. Ezt sokan nem tették meg, különböző amerikai vállalatok 2,5 ezermilliárd dollárt tartanak külföldön. Ezt az új törvény szerint most olcsóbban hazavihetik: a készpénz után 15,5, más formában tartott nyereség után 8 százalékos lesz az adókulcs.
Forrás: AFP
Ezután is megmarad a személyi és a családi jövedelemadók hatsávos rendszere, de a legmagasabb kulcs 39,6 százalékról 37-re csökken. A legalacsonyabb sáv marad 10 százalék, amelyet 12, 22, 24, 32, valamint az említett 37 százalék követi. Jelentős mértékben nőnek az egyéni és családi adókedvezmények, de egyes adókedvezmények megszűnnek. Nagymértékben, legfeljebb 10 ezer dollárra csökkentik az egyes szövetségi államokban létező forgalmiadó-visszatérítések mértékét, és limitálják az örökléskor fizetendő ingatlanadót. Ez utóbbi is a gazdagoknak kedvez, eddig ugyanis az egyének 5,49, a házaspárok 10,98 millió dollárnál nagyobb értékű ingatlan öröklése után 40 százalékos adót fizettek, az értékhatárt azonban a duplájára emelte az új törvény.
A reformcsomag várhatóan tíz év alatt mintegy 1,5 ezermilliárd dollárral növeli az Egyesült Államok majdnem 20 ezermilliárd dolláros államadósságát. A kongresszus független adóügyi vizsgálóbizottságának megállapításai szerint rövid távon mindenkinek előnyös lesz, a helyzet azonban az idő előrehaladtával változni fog, és Donald Trump ígérete ellenére nem a középosztály, hanem a gazdagok járnak jól vele. Ezt támasztják alá a számok is: jövőre egy átlagos középosztálybeli háztartás adóterhei 900 dollárral, míg a társadalom 1 százalékát kitevő legvagyonosabbaké 51 ezer, a top 0,1 százaléké pedig 190 ezer dollárral csökken. A munkaerő 80 százalékát legalacsonyabb jövedelműek körében viszont csak évi 675 dollár lesz a „nyereség”. 2027 után azonban a legalább évi 75 ezer dollárt keresők adója már növekedni fog, igaz, csak évi 180 dollárral. Ez a növekedés a CNN szerint az amerikai háztartások több mint felét érinti majd.
A demokraták végig élesen támadták az adócsomagot, és ebben mögöttük állt a közvélemény is: a legfrissebb, hétfőn nyilvánosságra hozott felmérési eredmény szerint a megkérdezettek 47 százaléka nem értett egyet vele, és csak 26 százalékuk támogatta. A törvényt mindkét házban csak a republikánusok szavazták meg, a szenátusban 51-48, a képviselőházban 227-203 arányban; az utóbbiban nemmel voksolt 12 republikánus képviselő is. A képviselőházban egyébként kétszer kellett szavazni az adóreformról, mert a szenátus apróbb szabálytalanságokat talált a szövegben, s ezek törlésével a jogszabály megváltozott. A szükséges szavazatok biztosítása érdekében két fontos rendelkezés is bekerült a törvénybe: egyrészt megszüntették az Obamacare részét képező rendelkezést, amely szerint 695 dolláros vagy a jövedelem 2,5 százalékát kitevő büntetést kellett fizetnie annak a magánszemélynek, aki nem rendelkezett egészségbiztosítással, másrészt engedélyezik az olajfúrást az 1960-ban alapított alaszkai Sarkköri Nemzeti Élővilág-rezervátum (Arctic National Wildlife Refuge) területén.
