Gyorsabban nőtt a GDP
A GDP volumene 3,9 százalékkal nőtt 2017 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az első becslésben közölt III. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés 0,3 százalékponttal magasabb volumennövekedést mutat, amit elsősorban a piaci szolgáltatásoknak a vártnál kedvezőbb teljesítménye magyaráz – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
A KSH rámutat, az ipar hozzáadott értéke 3,7, ezen belül a feldolgozóiparé 4,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült.
Fotós: Móricz-Sabján Simon
Az építőipar teljesítménye 28 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 8,1 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése volt jelentős. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 8,2 százalékkal nagyobb lett. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,7 százalékkal növekedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nagyobb lett, ugyanis a hitel- és betétállomány bővülése miatt a díjak és jutalékok emelkedtek. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal csökkent – derül ki a becslésből.
A KSH kitér rá: a bruttó hazai termék 2017. III. negyedévi, 3,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az ipar 0,8 és az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység együttes hozzájárulása (0,7, illetve 0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,6, a közigazgatás, oktatás, egészségügy 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,7 százalékkal bővült, ezen belül szinte minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, valamint az egyéb szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,3 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 2,5 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 15 százalékkal nagyobb lett – írja a KSH, hozzátéve, a fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás nagy mértékben, 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, alacsony bázist. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A beruházási aktivitás növekedése a nemzetgazdasági ágak többségében, a nagyobb súlyú ágak mindegyikében erőteljes volt.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékkal nőtt, a belföldi felhasználás az III. negyedévben összességében 8,0 százalékkal emelkedett.
A KSH az előzetesen közölt adaton – meglepetésre – jelentősen változtatott. Az adatközlés módosítása után így a magyar gazdaság a harmadik negyedévben éves bázison 3,9 százalékos bővülést mutatott
– kommentálta a KSH adatait Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Hozzátette, a felhasználási oldalt tekintve, ahogy azt előzetesen is várni lehetett, a belső tételek húzták a növekedést. A beruházások 20,3 százalékos éves bázisú növekedése mögött az uniós projektek felpörgése, a feldolgozóiparban tapasztalt beruházások, illetve a lakáspiac húzódnak meg. Mindezeknek köszönhetően a bruttó állóeszköz felhalmozás 4,3 százalékponttal járult hozzá az év/év GDP-növekedéshez. A fogyasztás esetében is dinamikus bővülést látunk, melyet a III. negyedévben elsősorban a természetbeni társadalmi juttatások jelentős emelkedése hajtott. Ennek következtében a háztartások tényleges fogyasztása 2,7 százalékponttal segítette a GDP-növekedést, amely 2006 óta nem látott mértékű hozzájárulást jelent.
Az utolsó negyedévre előretekintve az ING Bank arra számít, hogy tovább gyorsul a GDP-növekedés üteme, mely így elérheti a 4,2 százalékot.
A KSH revíziójának mértéke meglehetősen nagy, amit elsősorban a piaci szolgáltatásoknak a vártnál kedvezőbb teljesítménye magyaráz. A részletek alátámasztották a várakozásainkat, hogy a keresleti oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, valamint a beruházások hajtották, míg a termelési oldalon a szolgáltatások, ipari termelés, valamint az építőipar jelentették a növekedés forrását
Az új GDP adatok fényében az Erste felülvizsgálta növekedési előrejelzését. A múltbeli adatok jelentős változása miatt így az módosult, a korábbi 3,7 százalékos becslés 3,9 százalékra emelkedett, jövőre pedig 3,5 százalék lehet az ütem. Az idei évre vonatkozó inflációs becslés is változott, a 2018-as évre vonatkozó előrejelzés 2,3 százalékról 3,2 százalékra módosult.
Ürmössy Gergely végül kitért rá: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája laza maradhat, a három hónapos bankközi BUBOR kamat, amely jelenleg 0,03 százalék, 2018 végéig várhatóan nem fog emelkedni.
