Lassuló, de stabil fellendülést jelez a gazdasági barométer

A negyedik negyedévi Gazdasági Fejlődés Index (GFI) is alátámasztja, hogy a vállalkozások körében inkább a pozitív kilátások erősödnek – írja a Policy Agenda. A gazdaság egésze 2018-ban várhatóan 4 százalékhoz közeli mértékben bővülhet, ez lehet a régiós növekedés átlaga is egyben. A beruházások a 2017 évi erőteljes emelkedés után 10 százalék közelébe lassulnak, az exportbővülés üteme változatlan maradhat a következő időszakban is.

A gazdaság növekedése 2017 negyedik negyedévében gyorsabb volt az előző negyedéveknél. Az az ipari és az építőipari termelés (30 százalék közeli) valamint a kiskereskedelmi forgalom növekedése is erőteljesebb lehetett, mint az év korábbi részében.

Az építőipari termelés azonban az idén le fog lassulni és az autóiparban is tovább tarthat az előző évek visszaesése, stagnálása. A gazdasági növekedést erősítik ugyanakkor az emelkedő EU-transzferek – írja az elemző cég.

A gazdaság egészében év végéig folytatódtak az első félévre jellemző kedvezőbb tendenciák és ez 2018 első felében így is marad. Egyértelmű azonban, hogy a feltételezhető 3,8 százalékos jórészt az EU támogatások hatása lesz.

A beruházások által megalapozott növekedés viszont a fogyasztás gyors növekedését is fenntartja.

A GFI pénzügyi mutatói a harmadik negyedévhez képest nem jeleznek különösebb változást. Összességében pozitív a monetáris és fiskális helyzetünk. 2017-ben az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya – az EU-transzferek lassú beérkezése, és azok jelentős volumenű költségvetési megelőlegezése következtében – 2 ezer milliárd forint alakult.

A GDP-arányos deficitünk azonban az EU-támogatások megelőlegezése nélkül csupán 2 százalék, de a 2018-as költségvetési terv már 2,4 százalékos deficittel számol.

Kedvezően alakultak az utolsó negyedévben is az adó- és járulékbevételek a Policy Agenda megállapítása szerint, így a jövedelemadóból származó bevételek 7,9 százalékkal emelkedtek, a társadalombiztosítási járulékok 2,4 százalékkal, a termelési adó-bevételek pedig az egész év folyamán 6,2 százalékkal emelkedtek.

Az adósságszolgálatunk javul és a pénzügyi kereslet változatlan szintű. Az dinamikája nagyobb a kivitelénél. Ezzel együtt a csökkenő bevétel ellenére számottevő a külkereskedelmi bevételünk. Romlottak azonban a cserearányok (mintegy 1 százalékkal), ellenben a kissé erősödő forint lassítja a külső árnövekedés hatását.

A háztartási gazdálkodás indikátorai az előző negyedévhez hasonlóak. A családok vagyoni helyzete javul, a korábban is megállapított legfelső és legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség növekedése mellett.

A bruttó keresetek 2017-ben igen gyorsan, mintegy 13 százalékkal emelkedtek – állapítja meg a cég. A reálkeresetek összesen több mint 10 százalékkal nőttek, mivel 2017-ben 15 százalékkal emelték a minimálbért. A 2018-as további 8 százalékos minimálbéremelés nyomást gyakorol majd a béremelésekre, azonban a munkaerőhiány hatása is jelentős marad.

A cégek növekedésük fő akadályának a munkaerő és azon belül főleg a szakképzett dolgozók hiányát tartják. Az építőiparban a cégek kétharmada, a szolgáltató szférában és az iparban pedig a vállalkozások egyharmada számára lehet ez komoly hátráltató tényező további működésük során.

A kiskereskedelmi forgalom bővülése is tovább tart, az idén a 4 százalékot is meghaladva. A lakossági fogyasztás 4 százalék feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad.

A megkezdődött fogyasztói áremelkedés különösebb problémát nem okozhat. Az elmúlt három hónapban 2,5 százalék feletti mértékben nőttek a fogyasztói árak és éves szinten is ez az ütem marad fenn, befolyásolva mind a bérek, mind pedig a nyugdíjak reálértékét.

A GFI vállalati indikátorai változatlan helyzetet jeleznek. 2018-ban továbbra is gondokat okozhat a vállalkozások gazdálkodásában a béremelés, ezt sok vállalkozás megpróbálja csökkentett munkaidővel, vagy egyéb módon megkerülni. A munkáltatókat terhelő adók mérséklését nem tartják lehetségesnek, nem bíznak benne.

A vállalati hitelállomány – a gazdasági élénkítés hatására – tovább bővül. Kedvezőbbé váltak az adózási és beruházási hitel-lehetőségek is. A kkv-szektorban azonban még mindig jelentősen elmarad a hitelfelvételi hajlandóság a tényleges lehetőségektől – fejezi be értékelését a Policy Agenda.