A közvélemény-kutatások szerint Vlagyimir Putyin a szavazatok 69-73 százalékára számíthat a március 18-án megtartandó elnökválasztáson, hét vetélytársa közül a legerősebb, a kommunista párt jelöltje ennek várhatóan a tizedét szerzi csak meg. Pedig a negyedik terminusára pályázó elnök népszerűsége rohamosan csökken az utóbbi időben, az egymilliónál nagyobb lakosú városokban 12 százalékkal zuhant egy februári felmérés szerint.
A politikai és szabadságjogok korlátozása és az élet minden területét átható korrupció mellett ebben nagy szerepet játszik a gazdaság állapota. Putyin hatalomra kerülésekor és az azt követő években a magas olajáraknak köszönhetően ugrásszerűen növekedett a gazdaság, átalakult az ország. Milliók emelkedtek ki a szegénységből – bár így sem sikerült elérni azt a célt, hogy 15 év alatt utolérjék Portugáliát az egy főre jutó tekintetében –, az egészségügyre fordított, számottevő beruházások jóvoltából ismét emelkedni kezdett a várható élettartam, a jövedelmek 2008-ig megduplázódtak, azóta azonban stagnálnak, és nagyjából a 2010-es szinten állnak. A szegénységben élők aránya még a hivatalos statisztikák szerint is eléri a lakosság 14 százalékát, kutatók azonban úgy vélik, inkább 22 százalékról, vagyis mintegy 40 millió emberről van szó.
A gazdaság állapotának javulása részben az olajárak csökkenése, részben pedig a Krím félsziget annektálása miatt 2014-ben bevezetett nyugati szankciók következtében állt meg. Utóbbiak miatt az ország korlátozottan jut csak hozzá nyugati tőkéhez és technológiához, ami egyes becslések szerint 1 százalékponttal fogja vissza a növekedést.
A gazdaság gyengélkedésének egyetlen pozitívuma a Bloomberg elemzése szerint az, hogy segített a jegybanknak a rekordalacsony szintű 2,2 százalékra lenyomni az inflációt.
Mivel nem valószínű sem az olajárak újbóli meredek és tartós emelkedése, sem pedig a szankciók feloldása, az orosz kormánynak korlátozott eszközök állnak a rendelkezésére a gazdaság serkentéséhez.
A központi bank becslései szerint Oroszország legfeljebb 1,5-2 százalékos GDP-bővülésre számíthat, ami elmarad a globális átlagtól és a legnagyobb feltörekvő államokat tömörítő BRIC-csoportétól is. A GDP kétéves csökkenés után, tavaly 1,5 százalékkal nőtt, amiben szintén az olaj és a gáz világpiaci árának visszapattanása játszotta a főszerepet.
A számok ismeretében különösen érdekes, miből akarja megvalósítani Putyin a következő évekre március elején kitűzött céljait: a szegénység felére csökkentését, az egy főre jutó GDP másfélszeresére növelését, miből teremti elő az ígért 11 ezermilliárd rubelt útépítésre, 3,4 ezermilliárdot a családok támogatására és a gyermekvállalás ösztönzésére.
Nagy többlettel zárta a költségvetés az első két hónapot
Az orosz költségvetésben 2534 milliárd rubel bevétel mellett 226 milliárd rubel (1008 milliárd forint) többlet keletkezett az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbi 147 milliárd rubel deficit után – közölte az orosz pénzügyminisztérium. Nem végleges adatok szerint a tavalyi költségvetésben 1,5 százalék GDP-arányos hiány keletkezett, kisebb a tervezett 2,5 százaléknál. Az idei évre 2 százalékos GDP-arányos költségvetési többlettel számol a kormány. | mti
