Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,7 százalékkal emelkedett, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban az előző hónaphoz képest 1,5 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint.
Forrás: MTI / Krizsán Csaba
Az ipari termelés tavaly decemberben 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de a múlt év egészét tekintve 4,9 százalékkal meghaladta az előző évit, amikor 1,4 százalékos volt a kibocsátás növekedése. Tavaly januárban az átlagosnál jobban, 6,9 százalékkal nőtt a termelés, de márciusban, májusban és októberben ennél is nagyobb (14,6, 9,1, illetve 8,3 százalékos) növekedést ért el az ipar. Az ipari termelés háromnegyede exportra ment és 4,7 százalékkal volt több, mint 2016-ban.
Elemzők csak találgatni tudnak az adatok kapcsán
Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője a KSH adatai alapján közölte, tekintve, hogy a KSH előzetes adatközlése részletes adatokat még nem tartalmaz, csak találgatni tudunk, hogy milyen tényezők állhatnak a dinamikus növekedés mögött. A szakember elsősorban az élelmiszeripar kiemelkedő növekedését emelte ki, mint legfőbb húzó tényezőt, miközben a két legnagyobb súlyú ágazat, az autógyártás és az elektronikai ipar átlag körüli teljesítménnyel rukkolt elő.
Várakozásunk szerint hosszabb távon utóbbi két szektor nyújthat majd erős teljesítményt, megalapozva az idei évre várt átlagosan 8 százalék körüli ipari növekedést
- mondta az elemző. Végül hozzátette, a kiskereskedelem után az ipar is pozitív meglepetést okozott januárban, erősödéssel kezdve az évet. „Mindez reményt keltő folyamat, amennyiben az idei első negyedéves GDP-növekedésre gondolunk. Ha továbbra is folytatódik a kellemes meglepetések sora, akár ismét 4 százalék felett teljesíthet a magyar gazdaság a január–március időszakban” – fűzte hozzá Virovácz Péter.
A járműipar és a gyárak is húzzák az ipart
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a múlt év során változékonyan teljesített a magyar ipar, voltak megtorpanások, de összességében mindig összekapta magát az ágazat. A kilátások kedvezőek, mert viszonylag széles bázison alapul a növekedés, azaz sok alágazat járul hozzá a növekedéshez. Optimizmusra adnak okot a tervezett járműipari kapacitások és az, hogy több gyárberuházásért is versenyben van Magyarország, például egy kínai akkumulátorgyár letelepedése is elképzelhető. Ezek a gyártókapacitások fokozatosan, a termelés felfutásával jelennek majd meg az iparban. Várhatóan már az idén is adnak egy kis pluszt, de inkább 2019-ben lökhetnek nagyobbat az ipar teljesítményén, de a növekedéshez az is kell, hogy fennmaradjon a nemzetközi konjunktúra.
Magyarország szempontjából kockázatot jelenthet például Donald Trump amerikai elnök által belengetett importvám az európai autókra. Ez a német márkákat érzékenyen érintheti, ezen keresztül pedig az Audi és a Mercedes magyarországi gyárainak teljesítményére is hatással lehet.
Németh Dávid 2018-ban 5 százalék feletti növekedést vár a magyar ipartól. Hosszabb távon ahhoz, hogy a magyar gazdaság és az ipar szintet lépjen, arra lenne szükség, hogy a gyártásba kerülő termékek fejlesztése is itt történjen. Ez ugyanis javítana a hozzáadott értéken és nagyobb mértékben fejlődhetne a gazdaság – fűzte hozzá az elemző.
