BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Átalakultak az önkormányzati hatáskörök

Teljesen átalakult az elmúlt néhány évben az önkor­mányzati szektor, a vál­­tozás főként a finanszírozást és a feladatellátást érintette. A következő években milliárdokból fejlődhetnek a vidéki városok.

Az egyik legnagyobb gond néhány éve az önkormányzatok eladósodása volt. Sok település hitelspirálba került, és gyakran az alapvető feladatok ellátását is kölcsönből fedezték. A felhalmozott 1300 milliárd forintos adósságállományt átvállalta a központi költségvetés, majd az volt az elsődleges cél, hogy megakadályozzák az újbóli eladósodást. Ezt sikerült véghez vinni, amiben nagy szerepet játszik, hogy csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt a települési önkormányzatok.

Szintén meghatározott cél volt, hogy negatív költségvetést nem lehet elfogadni és végrehajtani – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ezt is sikerrel teljesítették az önkormányzatok. Igaz, a helyi adóbevételeknek nagyjából a 70 százalékát felemésztik a működési költségek.

A TÖOSZ elnöke három olyan területet emelt ki, ahol pozitív változások történtek az elmúlt időszakban: ezek az óvodai és bölcsődei ellátás, a szociális támogatások és a fejlesztések.

Számottevően javult az óvodai és a bölcsődei ellátás

A bölcsődei ellátás teljes rendszere átalakult, a finanszírozásukat 50-ről 80 százalékra emelték, a számottevő bővítés eredményeképp egyre több kisgyermek jár bölcsődébe. Nagymértékben átalakultak a szociális támogatások is, és ennek következtében sokat javult a hátrányos helyzetű települések mozgástere is a segélyezésben. Fejlesztésekre is jut majd bőven, hiszen a Vidékfejlesztési program (VP) és a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) pályázataiból

nagyjából 1400 milliárd forintot költhetnek fejlesztésekre az önkormányzatok a következő néhány esztendőben.

Az ötvenezer fő alatti településeken csak veszteséget termel az orvosi ügyelet
Fotó: Földi D. Attila

A feladatok megosztása is lényegesen megváltozott: több olyan feladatot is központosítottak, amely korábban az önkormányzatok hatáskörébe tartozott. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke szerint korábban azért kényszerültek hitelfelvételre, mert az állam minden olyan feladatot önkormányzati hatáskörbe utalt, amellyel nem akart foglalkozni, az ellátásához azonban pénzt nem adott. A központosítással most nagy terhet vettek le a vállukról. Sok feladat korábban sem hozzájuk tartozott, csak aztán szép lassan rájuk aggatták őket.

Az MJVSZ elnöke annak a híve, hogy az állam és az önkormányzat minden olyan területen működjön szorosan együtt, ahol a helyi tudásra és az állami erőre egyaránt szükség van. Nemzetstratégiai kérdésekben – ilyen az oktatás és az egészségügy is – megkerülhetetlen az állami szerepvállalás. Szita Károly szerint kialakultak azok a fórumok és intézmények, ahol ezeket az egyeztetéseket le tudják folytatni, tehát az átalakításról szóló döntések nem nélkülük, a fejük felett, hanem az önkormányzatok megkérdezésével, velük partnerségben történnek.

Nagy teher az orvosi ügyelet

A feladatok központosításának meg­í­­télésében azonban nem egyöntetűek a vélemények. Schmidt Jenő meggyőződése szerint a helyben élő embereket érintő támogatást – még ha az központi forrásból származik is – vissza kellene adni a településeknek, mivel a helyi lakosok élethelyzetével a helyi önkormányzat van tisztában. Úgy látja, sokkal hatékonyabb és olcsóbb lenne az oktatás, ha az iskolák üzemeltetése is visszakerülne az önkormányzatokhoz, természetesen a finanszírozással együtt. Mint mondta, az egészségügyben is felemás rendszer alakult ki. Több mint 70 milliárd forintot tesz bele az önkormányzati szektor évente, hogy ellássa azokat az alapfeladatokat, amelyek továbbra is a kötelezettségei közé tartoznak, miközben jogszabályi szinten függetlenek tőlük – nyomatékosította.

A TÖOSZ elnöke szerint akadnak olyan helyi kérdések, amelyekre még nem születtek válaszok. Példaként felhozta a hivatalok átalakítását, mivel egyenlőtlen a települések leterheltsége.

A közművelődés és a települések könyvtárainak üzemeltetését is újra kellene gondolni, de az orvosi ügyelet is nagy terhet ró az önkormányzatokra.

Rávilágított, hogy csak veszteséget termel és folyamatosan forrást igényel az orvosi ügyelet azokon a településeken, ahol a lakosság száma nem éri el az ötvenezret. Ráadásul háromszor akkora összegre van szükség a működtetésére, mint öt évvel ezelőtt.

Vissza kellene hozni a területi kiegyenlítő támogatást

Schmidt meglátása szerint szükség lenne a területi kiegyenlítő támogatás visszahozására – ami évi 20 milliárd forint volt –, mivel főleg a kistelepülések esetében az uniós támogatások nem a hétköznapokat segítik elsősorban. Az önkormányzatoknál maradt kötelező feladatok mellett a helyi vállalkozások támogatási lehetősége is fontos kérdés.

A helyi adóbevételek éves szinten megközelítik a 800 milliárd forintot, a települések működtetése és a kötelező feladatok nagyjából 600 milliárd forintot emésztenek fel, tehát mintegy 200 milliárd forint marad arra, hogy szabadon gazdálkodjanak. A TÖOSZ elnöke szerint a szektor bevételeinek hozzávetőleg a 90 százalékát 300 település adja, számukra van mozgástér, az ötezres lélekszám alatti településeknek azonban nincs.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország területének több mint a felén, 2600 településen minimálisak a lehetőségek, és ez több mint hárommillió embert érint.

A települések erősödése révén Szita Károly szerint több lehetőségük van az önkormányzatoknak arra, hogy helyi adópolitikájukkal és a megrendeléseik által is támogassák a cégeket. Mint mondta, a Modern városok programban olyan nagyságrendű fejlesztések indulhatnak el a megyei jogú városokban, amelyekre az elmúlt száz évben nem volt példa, és valószínűleg a következő száz évben sem lesz. Most 3500 milliárd forintot fordíthatnak arra, hogy az élet minden területén előrébb vigyék közösségeiket. Olyan lehetőséget kaptak – összegzett Szita Károly –, amellyel modernizálhatják a településeket, illetve Magyarország erős központjai, a vidék fővárosai képesek lehetnek

a térségüket is felemelni.

Az Új ciklus sorozat cikkei:

  • Bankszektor: Tehercsökkentést kér a bankszövetség
  • Önkormányzatok: Vannak még feladatok a közpénzügyek terén
  • Élelmiszeripar: Folytatni kellene az áfacsökkentést, és lépni a hatékonyság növelése érdekében
  • Beruházások: A vállalati hitelek vehetik majd át az európai uniós támogatások szerepét
  • Hulladékgazdálkodás: Gyorsabban kellene közelítenünk a körforgásos gazdasághoz
  • Fejlesztéspolitika: Az uniós projektek pörgethetik a magyar gazdaságot
  • Mezőgazdaság: Versenyképesség-növelésre kellene fordítani a támogatásokat
  • Energia: Jó az atom és a zöld, de kell a gáz is
  • Építőipar: Hosszútávú stratégiát szeretne az ágazat
  • Adózás: Adóreformot sürget a szakma
  • Egészségügy: Rendezni kell az állami és a magánszféra egészségügyi szolgáltatásainak viszonyát
  • Költségvetés: Szigorú fiskális politikára és a növekedés ösztönzésére lesz szükség
  • Közszolgáltatás: Átláthatóbb feltételek a víz- és távhőfronton
  • Foglalkoztatás: Mielőbb a versenyszférába irányítanák át a közszolgálati dolgozók egy részét
  •  

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek