Csökkenthetők lennének a bérkülönbségek
A napilap cikke szerint akár a másfélszeresét is érheti 2022-re a 2016-os nettó keresetünk, ha megvalósul a kormány minap nyilvánosságra hozott, 2022-ig szóló terve. Ebben a reálkeresetek akár ötvenszázalékos emelkedését jelölte ki célként; ez korábban még negyvenszázalékos növelés volt.
A reálkereseti mutató méri, hogy az egységnyi kézhez kapott fizetésünk értéke mekkora, tehát abból az adott időszakban többet vagy kevesebbet tudunk vásárlásra, fogyasztásra, vagy akár megtakarításra költeni.
A Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek szerint a reálkereset-emelkedésre kitűzött cél reális, ám ehhez következetes lépésekre van szüksége mind az állam, mind a gazdaság többi szereplője részéről.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára optimistának, ám merész célkitűzésnek nevezte a tervezett reálkereset-emelkedést. Kiemelte,
kedvező, ideális ívet jelölt ki a kormány a konvergenciaprogramban, amely a rendszerváltás óta először érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Nyugat-Európához, amennyiben az abban foglalt inflációs, növekedési és egyéb makrogazdasági mutatók megvalósulnak.
A főtitkár hangsúlyozta: a programban kijelölt pálya elérését számos tényező befolyásolhatja. Amennyiben a külső tényezők nem okoznak érdemi hatásokat, akkor elképzelhető a reálkeresetek ötvenszázalékos növelése, ugyanakkor ehhez ki kell alakítani a megfelelő szabályozórendszert.
A célokhoz továbbra is fent kellene tartani az idei és a tavalyi évhez hasonló, átlagosan a két számjegyű bruttó keresetemeléseket.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a lap kérdésére kiemelte: a szakszervezet támogatja a konvergenciaprogramban foglaltakat, mivel az érdekképviseletek régóta vallják, hogy a felzárkózást gyorsabban végre kell hajtani.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor bátor lépésnek nevezte a programban megfogalmazott célokat, de emlékeztetett, a hatéves bérmegállapodás megkötése is merész lépés volt, mára viszont már látszik, hogy az szinte csak kedvező hatásokkal járt.
A gazdaság szereplőinek segítése is fontos, mivel míg hazánkban a mikro- és kisvállalkozások közül csak párszáz exportképes, addig Ausztriában a nagyságrend többezres. Palkovics hozzátette: világosan látszik, hogy a korábbi politikai és gazdasági irányokkal ellentétben egy merőben új, minőségi változás körvonalazódik, amelyet a konvergenciaprogram is tartalmaz.
