Kezdődik a nyári diákmunkadömping

Mintegy 30-40 százalékkal ugrik meg a munkát vállaló diákok száma a szünidő alatt. „Tavaly körülbelül 14 ezer diáknak adtunk munkát nyáron, egész évben pedig nagyjából 18 ezernek. Idén ugyanekkora létszámra számítunk” – mondta a Világgazdaságnak Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója. Hozzátette, arányaiban nem változik a szám, a demográfiai csökkenés miatt azonban kevesebb fiatal vállal munkát, miközben céges oldalról egyre többre lenne igény.

Az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet tapasztalatai szerint legalább 50 százalékkal több diák vállal munkát a nyári szünet alatt, mint tanítási időben. Néhány éve megfigyelhető új trend, hogy a szezonalitás korosztályt tekintve is eltolódik, nyáron ugyanis egyre több a 16-18 éves dolgozó.

„A fiatalok gyári betanított munkásként, kereskedelmi egységekben, szállodákban, éttermekben, strandokon, irodákban, fesztiválokon is dolgoznak, de sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy diákmunkával szerzik meg a tanulmányukhoz szükséges szakmai gyakorlatot” – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke. Erre ugyanis 2016 nyara óta lehetőség van.

A munkák népszerűsége a diákok ambícióitól is függ. Vannak, akik már a diákéveik alatt elkezdik a karrierépítést, míg mások a tanulmányaik időszakában szeretnek inkább kikapcsolódni munka közben, és egyszerűbb feladatokat választanak.

Az elmúlt évekhez képest azt a változást tapasztaljuk, hogy egyre kevésbé mennek a munka után a diákok, inkább megvárják a lehető legjobb ajánlatot – mondták lapunknak az Y Generáció Iskolaszövetkezetnél.

A diákbérek igazodnak a mindenkori minimálbérhez, eszerint 2018-ban a fiatalok órabére is bruttó 794 forintnál kezdődik. A fizetést nagyban befolyásolja a munka jellege, az, hogy milyen kompetenciákra, előtanulmányokra és nyelvtudásra van szükség a feladatok elvégzéséhez. A Fürge Diák jogi és kommunikációs igazgatója rávilágított, hogy a keresetek földrajzi elhelyezkedés szerint is eltérnek: míg az ország keleti részében zömében minimálbérért dolgoznak a diákok, addig az északnyugati területeken 850-950 forintot keresnek óránként, Budapesten pedig ez az összeg már az ezer forintot is eléri. Ezek az átlagbérek. Van néhány kiugró eset is, például egy banknál rendszergazdai feladatok ellátásért 2000-2500 forintos órabért is adnak, nyár végén pedig még akár 300 ezer forintos jutalmat is. Az ilyen munkák aránya viszont ezer munkából egy, tehát elenyésző.

Általában bruttó 900-1000 forintos órabérért dolgoznak a diákok, bizonyos helyeken azonban a hét végi munkavégzésért pótlék jár, és akár 50-100 százalékkal is magasabb órabért kapnak – hangsúlyozta az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke. A szaktudást igénylő munkáknál már általában bruttó 1200 forintról indulnak az órabérek, de mérnök-informatikus, PHP-fejlesztői és fordítói pozíciókban az átlagbér 1500–2500 forint között mozog. Kimutatásaik szerint a nyári szünetben heti 32 óra munkát vállalnak a diákok, míg tanítási időben a heti átlag 20-25 óra. Az Y Generáció Iskolaszövetkezet szerint havi bontást nézve átlagosan 80-100 órát dolgozik egy-egy diák.

A kereskedelem területén sok fiatal vállal munkát. A Lidl évek óta több száz diákot foglalkoztat áruházaiban, raktáraiban és adminisztratív területen. A nyári szünet idején a létszámuk egyes régiókban akár 25-30 százalékkal is megnő – közölték a Világgazdasággal. A Tesco arról számolt be, hogy náluk országos szinten 600–1500 fiatal dolgozik, a nyári hónapokban éri el a diákfoglalkoztatás a csúcsát. Munkakörtől függően nettó 600–1400 forint közötti órabért kapnak a diákok. Az Auchan pedig tanév közben csaknem 250 diákot alkalmaz, a nyári szünet alatt azonban megduplázódik a számuk. Irodai adatrögzítéstől az árufeltöltésig számos munkakörben foglalkoztatják őket, de pékségeikben és cukrászataikban szakmai gyakorlatra is fogadnak diákokat. A vállalat az érvényben lévő bértábla alapján fizet.

Kétmilliárdos mentőövet dob az NGM

Június 18-án indul a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nyári diákmunka elnevezésű programja. A több mint 2 milliárd forintos keretösszegből mintegy 30 ezren juthatnak munkához. A program keretében a munkáltató a területi és települési önkormányzat lehet, illetve annak alaptevékenységét végző intézménye, valamint az ágazati munkaerőhiány kezelése érdekében a mezőgazdaság és a vendéglátás területén működő vállalkozások.