Horváth Miklós szerint a vállalati képviseleti rendszerek, és a helyi viszonyokat ismerő üzletkötők hozzájárulhatnának a magyar vállalkozások külföldi sikeréhez, támogatásukra ezért állami kedvezményeket és támogatásokat szorgalmazott.
Fontos választóvonalnak nevezte a külpiaci tevékenységet egy vállalkozás életében,
hiszen a külföldön is sikeres cégeknek nem kell a belföldi piac korlátaival számolniuk, az erősebb verseny mellett jóval nagyobb lehetőségekhez jutnak, értékük és hitelképességük erősödik.
A magyar vállalkozások 90 százaléka ennek ellenére nem tervezi, hogy kilépjen külföldre, miközben a közepes méretű cégek alkalmasak lehetnek erre – tette hozzá.
Horváth Miklós hangsúlyozta, Magyarország függősége a külföldi cégektől csak akkor csökkenhet, ha erősödő magyar vállalatok veszik át a helyüket. Ilyen kezdeményezésekre már van példa és az is örvendetes, hogy a kormány külgazdasági stratégiát alkotott – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az állam a külkereskedelemben, egy piacgazdaságban, legfeljebb az államközi szerződésekre szorítkozhat, ezen túl nem vállalhat szerepet.
Javasolta egyúttal a tárcaközi koordináció kiépítését a kormánynak, mivel a külgazdaság a külügy mellett más minisztériumok feladatkörében is szerepel.
A rendezvényen Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a bővítése egyre nehezebb, ezért a következő években a termelékenység javítását tartotta fontosnak a termelékenység fenntartása érdekében. Előrejelzése szerint a 4 százalék feletti gazdasági bővülés nem lehet folyamatos, de a következő évek átlagában elérhető.
A közgazdász szerint
a magyar gazdaság korszakhatárhoz érkezett, mivel a következő években újfajta gazdasági folyamatok és jelentős béremelések várhatók.
Elképzelhetőnek tartja, hogy sok vállalkozás nem tudja az emelkedő bérköltségeket előteremteni, de a kedvezőbb előrejelzés alapján az emelkedő bérszint és a termelékenység egyensúlyközeli állapotát valószínűsítette a következő évekre. A munkaerőszükségletet a vállalkozások egyre inkább beruházásokkal fogják kiváltani – tette hozzá.
Palócz Éva megjegyezte, hogy a magyar gazdaságot tévedés összeszerelő üzemként jellemezni, hiszen a feldolgozóipar nem is lehet más, mint összeszerelési folyamat. Nagyobb kihívásnak nevezte, hogy a legnagyobb hozzáadott érték nem a termelésben, hanem az innovációban van, ezt pedig a cégek ritkán viszik külföldre.
Magyarországnak ezért is kell tudásalapú társadalmat építenie, ami az oktatás és a képzés szerepének erősödését hozhatja
- tette hozzá.
Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár közölte, hogy az új kormányzati ciklusban a külügyi tárcán belül erősödni fog a külgazdaság szerepe, a minisztérium pedig továbbra is támogatja a Magyarországra érkező beruházásokat és a magyar cégek exporttevékenységét. Hozzátette, hogy a legnagyobb befektetők között egyre nagyobb arányban jelennek meg belföldi vállalkozók.
Elmondta azt is, hogy a sikeres külpiaci terjeszkedésre nincs általános szabály, minden ágazatnak más eszközökre és másfajta segítségre van szüksége.
