Az aszály ártott a tógazdaságoknak
A 2016-oshoz képest tavaly 415 hektárral 26 ezer hektárra esett az üzemelő halastavak területe – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A gazdálkodók 37 hektár új halastavat létesítettek, és 222 hektár területet rekonstruáltak. „A csökkenés oka a 13 év után ismét bevezetett vízdíj, amely négy év alatt érné el a maximumát” – mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője. Mint emlékeztetett, a szintén bevezetett vízkészlethasználati járulék ügyében sikerült elérni, hogy visszavonja a kormány, de a vízdíjról még tárgyalnak. „Az évi 12-13 milliárd forintos árbevételű halászat nyeresége 4-4,5 százalékos, ezt a mintegy 500 millió forintos vízdíj teljesen elvinné” – mondta a szóvivő. Eközben a halászok semmilyen területalapú vagy az állat után járó támogatásra nem jogosultak – hangsúlyozta. A fejlesztések uniós operatív programjára a jövő évi költségvetés tervezetében 3,8 milliárd forint kiadást terveztek be.
A tógazdasági haltenyésztés az AKI adatai szerint 21,2 ezer tonna volt 2017-ben. Az étkezési halak 81,1 százalékát a ponty tette ki, mennyisége az előző évihez képest 18,6 százalékkal nőtt. A növényevő halfajok közül 2017-ben az amur a lehalászott étkezési célú mennyiség 3,8 százalékát, a fehér busa az 5,8 százalékát, a pettyes és hibrid busa pedig az 1,4 százalékát adta. A tenyésztett, étkezési méretű ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 284 tonna volt, 2,9 százalékkal maradt el az előző évitől. A horgászoknak 282,5 tonna halat adtak el 2017-ben, 7,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 6 százalékkal, vagyis 1,8 milliárd forinttal 32,1 milliárd forintra nőtt, míg az exporté 3 százalékkal 7,7 milliárdra csökkent. A külkereskedelmi passzívum 24,4 milliárd forint lett, és 2 milliárddal haladta meg a 2016-ost. „Jóval nagyobb lehetett volna az export, ha van elég áru” – mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc. A tavaly júliusi és augusztusi forróság azonban a halgazdaságokban is károkat okozott, akkor – a napi 1,5 centimétert is elérő vízszintcsökkenés mellett – a termelés is esett. Az import 99 százaléka tengeri hal, amelynek fogyasztásnövekedéséhez a hazai turizmus bővülése és az idelátogató külföldiek kereslete is hozzájárul – mondta Lévai Ferenc.
A hazai fogyasztás továbbra is javarészt a húsvéti és a karácsonyi időszakra koncentrálódik. Az igény főleg a feldolgozott és konyhakész termékek iránt nő. A halászok a januártól hatályos áfacsökkentéstől és a marketingakcióktól a hazai fogyasztás bővülését várják. A hazai egy főre jutó éves halfogyasztás 5,7 kilogramm, míg az uniós átlag 22-23 kilogramm.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.