A z elmúlt három év vonatkozó statisztikái alapján az látszik, hogy a nyomtatott sajtóban 11,4 százalékos, a televíziós csatornáknál 55 százalékos, az online szegmensben 16,5, a rádiók esetében pedig 57,3 százalékos drágulás ment végbe 2015–18 között a hirdetési tarifákban.
Vagyis a négy hirdetési kategória alapján átlagosan 35 százalékos növekedés figyelhető meg a listaárakban.
Piaci szereplők visszajelzése szerint (a szokásos engedményeket figyelembe véve) mindez átlagosan 20 százalékos árnövekedést jelent egy minden szegmensben hirdető cég számára.
Ide tartozik, mégis külön kezelendő a sajtóértékesítésektől, a közterületi reklámhordozók árazásának alakulása. Abban viszont nincs eltérés, hogy ebben a kategóriában is számottevő emelkedés látszik:
a közterületi reklámozás az említett hároméves időszakban 53,4 százalékos növekményt ért el.
A köztéri reklámok díjszabásán belül az óriásplakátok vitték a prímet, e szegmensben majdnem megduplázódtak (78 százalékos növekedés) az árak. A citylight – általában háttér-megvilágítású, papíralapú hirdetési üzenet kihelyezésére alkalmas reklámhordozó – eszközökbe szintén megérte befektetniük a cégeknek, itt a bázishoz képest a felével (48,4 százalék) lehetett több pénzt kérni 2018-ban. Érdemes még megemlíteni a mozikban futó reklámok árainak trendjét is, amely kis híján 20 százalékos pluszt mutat.
Mindent egybevetve tehát kijelenthető, hogy a magyar hirdetési piac sokat erősödött, s rendkívül eredményes időszakot tudhat maga mögött. Egyúttal azt is fontos észrevenni, hogy a drágulás üteme ellentétes pályát ír le a hagyományos sajtótermékek, illetve a közterek reklámfelületeihez kapcsolódóan. Míg előbbieknél lassul az áremelkedés, utóbbiaknál épp fordított az irány.
A televíziós árak 2015–16-ban több mint a harmadukkal ugrottak meg, ám 2016–17-ben a tempó 14 százalékra esett vissza, majd 2018 elejére alig 2 százalékos bővülést mutatott.
Hasonló ciklusokra bontható a rádiócsatornák árazása: az első évben csaknem 28, a másodikban 12,5, a harmadikban pedig 9,5 százalékos emelés jött össze, vagyis a sebesség itt is csökken. A nyomtatott sajtó évről évre stabil 3-4 százalékos növekedést könyvelhetett el.
Eközben a köztéri reklámeszközök most vannak igazán elemükben. 2015-ről 2016-ra még csupán 4, egy évvel később már 16,6, rá egy esztendővel pedig 26,6 százalékos árnövekedés következett be. Ezt a piaci szempontból pozitív folyamatot alátámasztja az egyes szereplők (JCD, Publimont, Hungaroplakát stb.) díjszabásában beálló változás is.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
