A nemzetközi kutatásból a kelet-közép-európai régió és azon belül Magyarország is kivette a részét. Ez azt jelenti, hogy számos egyéb globálisnak mondott felméréssel ellentétben a Worldcom Confidence Index megállapításai nálunk is érvényesek – mondta R. Nagy András, a Worldcom EMEA- régiójának elnöke, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője.
Ez azonban még nem ad okot az örömre, a jelentés alapján ugyanis kijelenthető: térségünk cégvezetői nem túl bizakodók jövőjükkel kapcsolatban. Kiderült, a kelet-közép-európai első emberek optimizmusa meg sem közelíti a globális átlagszintet, azaz 5,6 ponttal alacsonyabb, 19,7 ponton áll. A legborúsabbnak Japán bizonyult, a keleti ország cégvezetői csak 11,7 pontot értek el a felmérés során. Az Amerikai Egyesült Államokban dolgozók a legoptimistábbak, 35,9 pontos eredményük messze felülmúlta a világ térségeiben tevékenykedő vezetők optimizmusát.
Felvetődik, hogy vajon a kelet-közép-európai régió vezetőinek „rettegése” miben áll, mi lehet az oka annak, hogy még az átlagtól is ilyen mértékben elmaradnak. A jelentés erre is rávilágított. Eszerint az alapvető probléma az, hogy a cégvezetők nem igazán bíznak alkalmazottaik azon képességében, hogy megértik és fel is tudják használni a legújabb technológiákat munkájuk során. Amíg ebből a szempontból az összes megkérdezett vezető átlagosan 25,1 pontot ért el, addig a régió nagykutyái csupán 16,7 pontot.
Emellett kétségbe vonják, hogy a cégek termelékenységének növekedési potenciálját növelhetik azzal, ha energizálják dolgozóikat. (Ebben ráadásul a térség nagyobb lemaradásban van: míg a globális átlagszint eléri a 26,4 pontot, addig Kelet-Közép-Európa csupán 16,7 pontot ért el e tekintetben.)
A kutatásból kiderült, hogy a cégvezetők szkeptikusak a szállítóikkal szemben is, és csak kismértékben hisznek abban, hogy partnereik képesek kielégíteni ügyfeleik igényeit (globális átlagszint 26 pont, a térség eredménye 16,7).
Talán ezekből a bizalmatlanságokból adódik a jelentés legfontosabb tézise, hogy a vállalatok 2018-ban saját alkalmazottaikra fordítják majd a legnagyobb figyelmet. A jelek szerint az alkalmazottaknak szánt kiemelt figyelem mögött az a három fenyegetés áll, amely a cégvezetők és marketingigazgatók szemében a legnagyobb veszélyt jelenti az üzleti tervek elérésében. Az első fenyegetés a kormányzati és jogszabályi változások, a második a tehetség hiánya, a harmadik pedig a kiberbűnözés.
A felmérés kiemeli: az alkalmazottakra fordított figyelem megugrása reakció lehet arra az önbizalomhiányra, amelyet a vezetők a tehetségek bevonzásához és megtartásához szükséges képességükkel kapcsolatban éreznek. Meglepő ugyanis, hogy az említett alacsony bizalmi mutatók ellenére a cégvezetők továbbra is olyannyira optimisták a vevők elégedettségének megtartását illetően, hogy ezt nevezték meg optimizmusuk fő forrásaként a 2018-as évre.
Az alkalmazottak kulcsfontosságú szerepet töltenek be a szabályozásoknak és az elengedhetetlen kibervédelmi gyakorlatoknak való megfelelésben. A jelentés megállapításai ezért egyértelműen azt mutatják, hogy a cégvezetők a siker nélkülözhetetlen alkotóelemeiként tekintenek az alkalmazottakra. Ezt erősíti meg, hogy a felmérésben szereplők a tehetségek bevonzását látják a 2018-as üzleti sikert legjobban befolyásoló tényezőnek, ez még a világgazdaság állapotát is megelőzi. A tehetségvonzás háromszor akkora pontszámot kapott, mint a piacokat átrendező konkurencia, amely a 2017-es szint felére esett vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.