BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre kevesebb magyar tart külföldre

Legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20–39 év közötti nőtlen férfiak terveznek külföldi munkavállalást, általában több évre.

A 15–64 éves korcsoporton belül 109 ezren – a foglalkoztatottak 2,5 százaléka – jelöltek meg tavaly külföldi telephelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérésében. Az érintettek rendszeresen hazajárnak, és jövedelmükkel hozzájárulnak az itthoni háztartás tagjainak megélhetéséhez. (A Világgazdaság a napokban közölte a Boston Consulting Group és a Profession.hu felmérését a külföldi munkavállalásról, ezek szerint Magyarországon és a régióban is csökkent az elvándorlási kedv.)

A KSH adatai szerint a külföldön dolgozók száma egy év alatt 7 ezerrel esett, de az öt évvel korábbinál csaknem 29 ezerrel nagyobb.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a külföldön munkát vállalók jellemzően szakiskolát és szakmunkásképzőt végzett, 25–44 év közötti férfiak voltak. A külföldön dolgozó magyarok 85 százaléka három országot: Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot részesítette előnyben. Sokan dolgoztak külföldön a Győr-Moson-Sopronban, a Borsod-Abaúj-Zemplénben, a Budapesten és a Vas megyében élők közül, a két nyugat-magyarországi megyéből pedig sokan naponta ingáztak Ausztriába.

Minden huszadik 15–74 éves válaszadó mondta, hogy a következő két évben munkavállalás céljából külföldre költözne – derül ki a KSH felméréséből.

Azok közül, akik külföldön vállalnának munkát, a legtöbben egy-két évig maradnának
Fotó: Móricz-Sabján Simon

A megkérdezettek 84 százalékának nincs külföldi munkavállalási szándéka, 12 százalékuk pedig eddig még nem gondolt erre. Azok között, akik külföldön dolgoznának, nagyobb arányban voltak

a férfiak, a 20–39 éves korosztály tagjai, a szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát végzettek, a városokban lakók, a nőtlenek és a hajadonok.

A külföldi munkavállalást tervezők 46 százaléka két évnél hosszabb idejű, de nem végleges letelepedéssel kalkulált, egyharmaduk egy-két évig dolgozna külföldön, 6,1 százalékuk egy évnél rövidebb ideig.

Végleges letelepedést a megkérdezettek 14 százaléka tervezett.

A 15–74 éves korosztályban tíz megkérdezettből nyolc nem költözne az országon belül a munkalehetőségért, feladva addigi lakhelyét – azaz nem mobil. Ennek legfőbb oka a családi kötődés, emellett nem tudják elképzelni, hogy az ország egy másik településén éljenek. Akik viszont hajlandók lennének költözni, ezt egyrészt az anyagi előnyök miatt tennék, másrészt kényszerűségből, mert a lakóhelyük közelében nehéz munkát találni.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.