Korai érés után gyenge lett a kajszitermés

A hagyományosan június vé­gé­től augusztus közepéig tartó kajszi­sze­zonban az utóbbi évtized leggyen­gébb termésére számíthatnak a gaz­dák – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kajszifajta-bemutatóján. A rendezvényen a termelők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait. A gyenge idei kajszihozam fő oka, hogy a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést. A legnagyobb károkat a nyugat-dunántúli és a dél-alföldi régióban szenvedték el a gyümölcsfák, ezeken a területeken szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. A szakemberek szerint átlagosan 30 ezer tonnás – bár az utóbbi évek KSH-adatai alapján ennél alacsonyabb – termésnek kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat. Öröm az ürömben, hogy az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetők voltak a korai fajták.

A statisztikákból az is kiderül, hogy a termőterület az utóbbi években folyamatosan növekszik, bár a bővülés üteme elég mérsékelt. A legjelentősebb hazai termőtáj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található. Ennek mintegy harmadán a gönci magyar kajszi fajtát termesztik. Nagyobb termőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. A hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exportcikkeinknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk friss kajsziból, meghatározó részét Ausztriába és Németországba.

Az utóbbi években átalakultak a fogyasztói szokások és ezekkel együtt a piaci igények is. A termelői trendekben is lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Egyik ilyen, hogy bár a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják, érzékelhető az érdeklődés a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták iránt is. Mivel egy ültetvény telepítése tetemes anyagi ráfordítást igényel, kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan technológiai információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a művelési költségüket csökkenthetik, döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz – emelte ki előadásában Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

A köztestület legfontosabb feladata tagjai versenyképességének növelése, ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a gazdálkodók hozzájussanak a megfelelő információkhoz – tette hozzá –, ezért az agrárkamara folytatni fogja fajtabemutató sorozatát.