Magyar gazdaság

Az átlagkereset 42 százaléka a minimálbér

A becslések szerint mintegy egymillióan dolgozhatnak garantált bérminimumon Magyarországon, 500 ezren pedig minimálbéren.

A hatályos havi 138 ezer forintos legkisebb bér a májusi, 327 500 forintos bruttó átlagbér 42,1 százalékát tette ki, a januári 310 800 forintos kereseti átlagnak pedig a 44,4 százalékát.

Májusban csaknem 11 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint az előző év májusában.

Tavaly januárban az akkori, 127 500 forintos minimálbér még a 46,5 százaléka volt a 2017. januári 273 800 forintos átlagbérnek Magyarországon.

Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter a Világgazdaságnak elmondta:

a munkaerőínség kényszeríti ki idén az átlagbér jóval dinamikusabb emelkedését a minimálbérhez képest.

Ha nem növekedne markánsabban az átlagkereset, mint a legkisebb havi bér, az megint bértorlódásokat okozhatna egyes ágazatokban. Ez tavaly már megtörtént, amikor a minimálbér 15, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett, mindkettő az átlagkeresetnél nagyobb ütemben. Az elemző jelezte:

becslések szerint mintegy egymillióan dolgozhatnak garantált bérminimumon Magyarországon, 500 ezren pedig minimálbéren,

utóbbiak az adminisztrációban, a kereskedelemben, az építőiparban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban.

Fotó: Kallus György

Virovácz Péter megjegyezte:

a feketemunka, a zsebbe csúsztatott jövedelem több ágazatban is tetten érhető, így még megbecsülni sem lehet, hogy valójában hányan lehetnek, akik csupán minimálbérből vagy garantált bérminimumból kénytelenek megélni.

Rámutatott, hogy az utóbbi években már nincs pregnáns létminimum-számítás, így feketén-fehéren nem derül ki, hogy a havi nettó 92 ezer forintos minimálbér elég-e a megélhetéshez.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt mondta: a minimálbér csaknem negyedszázad után jutott el oda, hogy szakszervezeti számítások szerint eléri a létminimum szintjét. Palkovics Imre utalt arra is: a garantált bérminimum összege megduplázódott 2010 óta.

A magyar keresetek mintegy 10 százalékkal elmaradnak a lengyel és a szlovák szinttől, a csehekkel vetélkedünk a harmadik helyért, ugyanakkor a vásárlóerő-paritás tekintetében a nyugat-európai bérek értékének harmadát érhetjük el.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek