Magasabb áron indult be a búzaexport

Magyarország északi részén lengyel, a nyugati országrészben pedig német vevők keresik a szabad gabonakészleteket, de a kereslet növekedése jellemző az egész országra – közölte Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A gabona kiszállítása már elindult, és a GOSZ adatai szerint búzából 2-2,5 millió tonna exportárualap áll rendelkezésre.

Az Agrárminisztérium (AM) kétmillió tonna búza exportjával számol. A tárca előzetes összesítése szerint 7,6 millió tonna kalászos gabona került a magtárakba. Ez mintegy 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi szezonban, amikor rekordtermést arattak. Búzából 4,8 millió tonna termett, ebből mintegy 2,5 millió tonna a jó minőségű étkezési búza. Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint körülbelül kétmillió tonna búzát exportálnak a gazdálkodók, méghozzá igen kedvező áron.

A tavalyinál magasabb világpiaci ár az Európa más országait sújtó mostoha időjárásnak tudható be. A kontinens nagy részén hónapok óta aszály van, amely forrósággal párosul, ez pedig más országokban nagyon gyenge gabonatermést eredményezett. Így a tonnánkénti 45 ezer forintos tavalyi külpiaci ár már most 10 ezer forinttal magasabb, és az államtitkár szerint tovább is emelkedhet. A GOSZ-elnök által citált árak szerint a nyugat-európai tőzsdéken a búza ára tonnánként mintegy 62 ezer, a kukoricáé pedig 59 ezer forintra emelkedett az elmúlt időszakban.

A német mezőgazdasági termelők országos szövetsége jelentősen lefelé módosította a gabonatermésre adott prognózisát. A betakarítás első szakaszának végeztével frissített előrejelzés szerint 36 millió tonna lehet a termés, szemben az utóbbi öt év 47,9 millió tonnás átlagával és az előző prognózisban megadott 41 millióval. Lengyelországban a szárazság mintegy kétmillió hektárt, a szántóföldek 63 százalékát érinti, s több mint 100 ezer gazdaságban okozott károkat. Emiatt a lengyel kormány kedden közel 190 millió euró támogatást hagyott jóvá a szárazság sújtotta gazdaságok támogatására.

Magyarországon is hatott a termésre a szélsőséges időjárás: az elmúlt évihez képest minden szántóföldi növényből 200-300 ezer tonnával kevesebb termett, ami 4-8 százalékos terméskiesés. A gabona minősége meglehetősen változó – mondta Petőházi Tamás. Ennek meteorológiai okai vannak: az év első hónapjaiban aszály volt, majd hirtelen nagyon meleg időszak köszöntött be, ami miatt a szokásosnál két héttel korábban indult a betakarítás. A kiadós esők és viharok is rontották a termés minőségét. A kukorica betakarítása szeptemberben kezdődhet, s bár a júniusi eső kedvezett a tengerinek és más kapásnövénynek is, a minőséget és a termésátlagokat illetően sok múlhat az előttünk álló hetek időjárásán.

Uniós segítség

A növénytermesztőket sújtó szárazság miatt az Európai Bizottság (EB) lazít a szi­gorú szabályokon, és lehetővé teszi a támogatások korábbi kifizetését is. Phil Hogan mezőgazdaságért felelős biztos kifejtette, hogy az EB kész támogatni az aszály által érintett mezőgazdasági termelőket. Egyben bátorította a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a jogalkotásukban előírt valamennyi lehetséges rendelkezést. Az EB bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelők az év vége helyett már 2018 közepe óta megkaphatják közvetlen kifizetésük 70, valamint a vidékfejlesztési kifizetések 85 százalékát. Ezenfelül engedélyezték az eltérést a környezetvédelmi követelményektől. A szabályok szerint az aszály okozta károk legfeljebb 80 százalékát lehet kárigényként benyújtani. Az EB jóváhagyása nélkül kártérítésre a tagállamok legfeljebb 15 ezer eurót adhatnak mezőgazdasági termelőnként három év alatt csekély összegű (de minimis) támogatásként. Ha egy tagállam természeti katasztrófának minősíti a szárazságot, legfeljebb százszázalékos támogatást nyújthat az aszály által sújtott mezőgazdasági termelési potenciál visszaállításához. | VG