Új szabállyal szigorítottak a plázastopon
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával új fejezetet nyitott a kormány a kereskedelem szabályozásában – tudta meg a Világgazdaság. Az augusztus 13-án kihirdetett kormányrendelet értelmében a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál már nem csupán az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, így például a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz. Volt előjele a mostani rendeletnek: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló, június 19-én benyújtott salátatörvényben már kitért a lehetséges módosításra, ám annak még csak jövő januártól jött volna el az ideje.
Ágazati szereplők szerint az engedélyezési eljárások körének bővítése egyrészt arra irányul, hogy ezután ne lehessen a raktér egy részét eladótérré alakítani, vagy profilváltással az addigitól teljesen eltérő kereskedelmi tevékenységet folytatni. A szabályozás azoknak az áruházláncoknak is megköti a kezét, amelyek az adott helyszínen egy másik bolthálózattól vennék át az üzemeltetést. Alighanem utóbbi lehet a leghangsúlyosabb pont, hiszen modernizációs programja részeként több lánc is vett át vetélytársától üzleteket, így például a Lidl vagy a SPAR érdekeltségébe is került CBA-kirendeltség. A budapesti Andrássy úton szerdán épp egy olyan SPAR üzletet nyitnak meg, amely korábban CBA élelmiszerboltként üzemelt, Kaposváron pedig a korábbi CBA Cent helyén rövidesen Aldi nyílik, de a Tesco is múlt csütörtökön jelentette be, hogy áruháza megújult a Vas megyei Celldömölkön.
Ez a néhány példa is azt támasztja alá, hogy bár a 2011 decemberében 300 négyzetméternél nagyobb üzletekre meghirdetett, később 2015 januárjától 400 négyzetméteres határvonalig enyhített plázastop-rendelkezés valamelyest visszafogta a külföldi hátterű áruházláncok hazai terjeszkedését, ám közben a magyar érdekeltségűek nem erősödtek meg. Ha viszont az engedélyezési eljárások a folytatásban számottevően befolyásolnák a piaci versenyt, az több szereplőnél a kereskedelmi koncepció kényszerű váltását hozhatná. Mert míg egyes láncok franchise rendszert építettek fel, vagy töltőállomás-hálózatot alakítottak ki, addig mások a meglévő áruházak felújításaira fordítottak több energiát.
Egyelőre nincs álláspont az ágazatban, a piaci szereplők többsége még most tanulmányozza, mennyiben hathat eddigi tevékenységére a változás – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hozzátette: ahogy az elmúlt hét évben is alkalmazkodtak a plázastoptörvényhez a vállalatok, úgy ezután is fognak, a jogszabályi környezetnek megfelelően működnek tovább.
Biztosan nem kerülnek utcára az ágazat dolgozói sem, hiszen akkora a munkaerőhiány, hogy ha a módosítás hatására egy üzlet kénytelen lenne lehúzni a rolót, egy másikban már másnap tárt karokkal várják az eladót – fogalmazott lapunknak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A mostantól engedélyköteles átalakítások kapcsán kiemelte: mivel a vásárlók „elhasználják” a boltokat, azokat időről időre fel kell újítani. Míg egy napi 300-400 embert kiszolgáló üzletben erre talán csak tízévente van szükség, addig egy olyan forgalmas csomópontnál, ahol 8-10 ezer vevő is megfordul egy nap, két-három évente is ki kell cserélni az eszközöket, berendezéseket.
Debrecenbe kéne menni
Ahogy a friss törvénymódosítás előtt, úgy ezután is a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a plázastop alóli felmentésben illetékes szakhatóság. Korábbi tájékoztatása szerint
a debreceni hivatal 2015. február 1. és 2017. április 24. között 98 esetben adott ki támogató, 29 esetben pedig elutasító állásfoglalást új építésre 400 négyzetméter felett. Lapunknak részletezték a testületnél, hogy az addigi 98 pozitív elbíráláson belül 27 budapesti, de Cegléd (7), Nyíregyháza (7), Debrecen (5) és Győr (4) is az élmezőnyben volt. A kiadott hozzájárulásokat alapterület szerint vizsgálva a legkisebb 425, a legnagyobb 65 ezer négyzetméteres. | VG
