Az elmúlt hetekben 260 milliárd forintnak megfelelő eurót utalhatott át az elszámolásaként Brüsszel – jelezte csütörtök délután a Portfolio azután, hogy a portál is szenzációként tálalta a Reuters tegnap esti cikkét, amely meg nem nevezett információkra hivatkozva arról írt, hogy az EU és hazánk közötti vitás kérdések rendezése későbbre csúszhat, s így az uniós átutalások is áttolódhatnak jövő évre. Az már az alaphírből is ismert volt – maga a forrás is jelezte –, hogy az elmúlt hónapok számottevő előlegfizetései ellenére a magyar oldal még nem küldte ki a számlákat, így viszont az utófinanszírozó EU nem is tud fizetni. Emlékezetes: az unió nagy csomagokban intézi az elszámolást,
tavaly az év során beérkezett 900 milliárd forintból 560 milliárd forint az év utolsó napjaiban érkezett a számlák átvizsgálása után.
A Reuters cikke szerint az EU azt is mérlegeli, hogy bizonyos projektek teljes mértékben jogosultak-e az uniós finanszírozásra. Erre is volt már példa, ilyenkor rendszerint kétoldalú tárgyalásokon derül ki, mekkora is a ténylegesen visszafizetett összeg.
Fotó: MW / Szabó Miklós
Most senki nem tudja megmondani a feleken kívül, hogy milyen fajsúlyú ügyről van szó. Az üzleti világban bevett gyakorlat, hogy az egyik szereplő úgy próbálja meg nehéz helyzetbe hozni a másikat, hogy vitatja a kifizetés jogosságát – emlékeztetett Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint tény, hogy Magyarország ma nem kedvelt az döntéshozói között, ám azt nehéz megítélni, hogy elszámolási vita van-e, az valódi-e, vagy egyfajta törlesztés húzódik meg mögötte. Parragh szerint nyilván akadnak hibák a hazai EU-pénzfelhasználásban, de nem gondolja, hogy a magyar viszonyok rosszabbak volnának a kelet-közép-európai átlagnál.
A késedelmes fizetés által okozott károk mértéke attól függ, hogy a magyar költségvetés mennyiben tud helytállni a nem fizető EU helyett. Ha teljesen, akkor a gazdaság szempontjából közömbös, honnan érkezik a forrás. Ez azonban nem tartható fenn a végtelenségig. Parragh szerint a büdzsé adatai jók, makroszinten átmenetileg nincs ok az aggodalomra, egyes ágazatokban azonban okozhat zavarokat egy ilyen periódus.
Ha az EU-források az idei évben eddig megfigyelt trendeknek megfelelően csordogálnak a költségvetésbe, akkor a pénzforgalmi hiány a 5 százaléka felett lehet – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kovács Mihály, az OTP Bank elemzője. Az uniós módszertan szerinti elszámolást (ESA) ez nem befolyásolja, a kormány tervei szerinti 2,4 százalék lehet az ESA-deficit – tette hozzá. Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének számítása szerint
az eddigi 1650 milliárd forint hiány további 600-800 milliárd forinttal egészülhet ki év végéig, így nagyságrendileg a tavalyival megegyező lehet a pénzforgalmi hiány.
Ezen módosíthat, ha a kormány leállít vagy 50 százalékos finanszírozásra módosít bizonyos projekteket, illetve, ha a fel nem használt forrásokat vissza kell fizetni a leállt projekteknél – ez utóbbi mintegy 300-500 milliárd forint bevételt jelentene az államkasszának.
Ha az EU büntetést ró ki, akkor ez megjelenik az európai módszertan szerint számolt adatban is – mondta Kovács Mihály. Ez az esedékes összegnek várhatóan legfeljebb 10 százaléka lehet, az ismert vitás tételek alapján 100 milliárd forintról van szó. A magas pénzforgalmi hiány az államadósságra is hatással van, hisz a kormányzatnak finanszíroznia kell a szóban forgó összeget. Ugyanakkor a kincstári egységes számla szokásos év végi leapasztásával, az államháztartási szerveknek és önkormányzatoknak adott, fel nem használt előleg visszafizetésével és az állampapír-kibocsátás visszavágásával elérhető a 73,2 százalékos adósságráta év végére.
Kerestük a Miniszterelnökséget és a Pénzügyminisztériumot is, de egyelőre nem akartak válaszolni.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
