BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Az adósságrátának fájhat az EU-pénz

Egyelőre nincs jele annak, hogy az EU ne fizetné ki az EU-pénzeket, rövid távon a csúszás sem okozna gondot.

Az elmúlt hetekben 260 milliárd forintnak megfelelő eurót utalhatott át az uniós pénzek elszámolásaként Brüsszel – jelezte csütörtök délután a Portfolio azután, hogy a portál is szenzációként tálalta a Reuters tegnap esti cikkét, amely meg nem nevezett információkra hivatkozva arról írt, hogy az EU és hazánk közötti vitás kérdések rendezése későbbre csúszhat, s így az uniós átutalások is áttolódhatnak jövő évre. Az már az alaphírből is ismert volt – maga a forrás is jelezte –, hogy az elmúlt hónapok számottevő előlegfizetései ellenére a magyar oldal még nem küldte ki a számlákat, így viszont az utófinanszírozó EU nem is tud fizetni. Emlékezetes: az unió nagy csomagokban intézi az elszámolást,

tavaly az év során beérkezett 900 milliárd forintból 560 milliárd forint az év utolsó napjaiban érkezett a számlák átvizsgálása után.

A Reuters cikke szerint az EU azt is mérlegeli, hogy bizonyos projektek teljes mértékben jogosultak-e az uniós finanszírozásra. Erre is volt már példa, ilyenkor rendszerint kétoldalú tárgyalásokon derül ki, mekkora is a ténylegesen visszafizetett összeg.

Sok az előleg, kevés a megkezdett projekt – túl sok számlát nem is tudunk még küldeni
Fotó: MW / Szabó Miklós

Most senki nem tudja megmondani a feleken kívül, hogy milyen fajsúlyú ügyről van szó. Az üzleti világban bevett gyakorlat, hogy az egyik szereplő úgy próbálja meg nehéz helyzetbe hozni a másikat, hogy vitatja a kifizetés jogosságát – emlékeztetett Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint tény, hogy Magyarország ma nem kedvelt az Európai Unió döntéshozói között, ám azt nehéz megítélni, hogy elszámolási vita van-e, az valódi-e, vagy egyfajta törlesztés húzódik meg mögötte. Parragh szerint nyilván akadnak hibák a hazai EU-pénzfelhasználásban, de nem gondolja, hogy a magyar viszonyok rosszabbak volnának a kelet-közép-európai átlagnál.

A késedelmes fizetés által okozott károk mértéke attól függ, hogy a magyar költségvetés mennyiben tud helytállni a nem fizető EU helyett. Ha teljesen, akkor a gazdaság szempontjából közömbös, honnan érkezik a forrás. Ez azonban nem tartható fenn a végtelenségig. Parragh szerint a büdzsé adatai jók, makroszinten átmenetileg nincs ok az aggodalomra, egyes ágazatokban azonban okozhat zavarokat egy ilyen periódus.

Ha az EU-források az idei évben eddig megfigyelt trendeknek megfelelően csordogálnak a költségvetésbe, akkor a pénzforgalmi hiány a GDP 5 százaléka felett lehet – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kovács Mihály, az OTP Bank elemzője. Az uniós módszertan szerinti elszámolást (ESA) ez nem befolyásolja, a kormány tervei szerinti 2,4 százalék lehet az ESA-deficit – tette hozzá. Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének számítása szerint

az eddigi 1650 milliárd forint hiány további 600-800 milliárd forinttal egészülhet ki év végéig, így nagyságrendileg a tavalyival megegyező lehet a pénzforgalmi hiány.

Ezen módosíthat, ha a kormány leállít vagy 50 százalékos finanszírozásra módosít bizonyos projekteket, illetve, ha a fel nem használt forrásokat vissza kell fizetni a leállt projekteknél – ez utóbbi mintegy 300-500 milliárd forint bevételt jelentene az államkasszának.

Ha az EU büntetést ró ki, akkor ez megjelenik az európai módszertan szerint számolt adatban is – mondta Kovács Mihály. Ez az esedékes összegnek várhatóan legfeljebb 10 százaléka lehet, az ismert vitás tételek alapján 100 milliárd forintról van szó. A magas pénzforgalmi hiány az államadósságra is hatással van, hisz a kormányzatnak finanszíroznia kell a szóban forgó összeget. Ugyanakkor a kincstári egységes számla szokásos év végi leapasztásával, az államháztartási szerveknek és önkormányzatoknak adott, fel nem használt előleg visszafizetésével és az állampapír-kibocsátás visszavágásával elérhető a 73,2 százalékos adósságráta év végére.

Kerestük a Miniszterelnökséget és a Pénzügyminisztériumot is, de egyelőre nem akartak válaszolni.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek