Többéves csúcsra ugrott a négy legsérülékenyebb gazdaság csődkockázati felára (CDS): Brazília, Argentína, Törökország és a Dél-afrikai Köztársaság – összefoglaló nevükön a BATS-országok – közül a két latin-amerikai helyzete a legsúlyosabb, a CDS-felárak csaknem 800 bázispontra értek, Dél-Afrikáé 650 bázisponthoz közelít, míg Törökországé több mint 550 bázispont.
A négy érintett ország közös jellemzője, hogy hatalmas külső devizaadósságot halmoztak fel, és hogy mindegyik gazdaság ikerdeficites.
A sérülékenységük miatt ezeket sújtotta leginkább a tőkekivonás, a gyengülő hazai devizák miatt pedig egyre nehezebb az adósságfinanszírozás. A török líra 76 százalékot gyengült az idén a dollár ellenében, a zöldhasú több mint duplájára drágult a pezó ellenében, a dél-afrikai rand 25 százalékos mínuszban áll, a brazil reál 28 százalékot esett. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: az érintett országok problémái hasonlók, de nem függenek össze, véletlen egybeesések szülték a válságközeli helyzetet.
Fotó: AFP/Diego Cupolo/NurPhoto
Brazíliával a befektetők fő problémája az ország költségvetési politikája: a GDP-arányos államháztartási hiány az elmúlt három évben csökkenő tendenciát mutat, de tavaly is még 7,8 százalékon állt.
A piaci hangulatot rontja, hogy nem világos: az októberi választások után milyen fiskális politikát folytat az új kormány. Az ország fő problémája csak erőteljes megszorításokkal orvosolható. Az irányadó rátát 2016 óta 14,25 százalékról 6,5 százalékra csökkentették, az viszont júniusban 2,8 százalékról 4,4-re ugrott, és mivel érdemben azóta sem csökken, nincs tere a további kamatcsökkentésnek.
Argentínában a GDP-arányos államadósság mértéke az elmúlt nyolc évben csaknem 20 százalékkal nőtt, a magas devizaadósság és az elértéktelenedő pezó mellett már most sem tudja magát az ország a piacról finanszírozni.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 50 milliárd dolláros mentőcsomagja nélkül aligha kerülhető el az államcsőd. Az alapkamat mértéke a legmagasabb a világon, 60 százalék, a jegybank így próbálta elejét venni a deviza összeomlásának. A pezó azóta nem esett érdemben, de a piac szerint mihamarabb szükség lesz a megszorításokra és az IMF mentőövére.
Törökország az Egyesült Államokkal való diplomáciai adok-kapok mellett a vállalati szektor devizaadósság-állománya miatt aggódhat.
Az augusztusra 18 százalékra pörgő infláció és a devizagyengülés legjobb ellenszere az alapkamat-emelés lenne, amit Recep Tayyip Erdogan államfő politikai okokból nem enged. A piac azonban nem bízik abban, hogy a háborús retorikát alkalmazó Erdogan vagy veje, Berat Albayrak pénzügyminiszter képes lesz konszolidálni a helyzetet. A válság megoldása a drasztikus alapkamat-emelés, a vállalati devizahitelek leépítése és egy eseteges IMF-hitel lehetne.
A Dél-afrikai Köztársaság tíz éve nem képes költségvetési hiányát 4 százalék alá szorítani,
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
