A hiánycél teljesülésével számol a Pénzügyminisztérium az idei évben
A z idei első fél évben 13,7 milliárd forint hiányt mutatott az államháztartás egyenlege, ami a GDP 0,1 százalékát teszi ki – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A tavalyi azonos időszakhoz képest GDP-arányosan 1,2 százalékponttal romlott az egyenleg, ami 223 milliárd forintos eltérés. Az uniónak küldött makrogazdasági jelentést (EDP) is tegnap tette közzé a KSH, amelyben 0,1 százalékponttal, 4,1 százalékra javították a 2017-es GDP-növekedést.
Idén változatlanul 2,4 százalékos uniós módszer szerinti hiánycél teljesülésével számolunk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi egyenlege 1979 milliárd forint lehet, mivel a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pénzeinek felhasználása várhatóan a következő két évben éri el a csúcspontját, így az uniós társfinanszírozás is ezekben az években tetőzhet – az uniós források jelentős részét megelőlegezi a kormány. A tárca azzal számol, hogy idén még több százmilliárd forintnyi uniós pénz érkezik Brüsszelből. Varga Mihály hozzátette: a maastrichti adósságmutató idén várhatóan a GDP 72,9 százalékára csökkenhet, vagyis 0,4 százalékponttal csökkenne az államadósság.
Idén 2 százalék lehet az európai módszertan szerint számított deficit – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A pénzforgalmi hiány 3 százalék lehet, ám sok múlik azon, mennyi uniós forrás folyik be. A két hiányadat közötti különbözet finanszírozása többletköltséget okozhat, ennek mértéke viszont az adósság lejáratának szerkezetétől és a források beérkezésének időpontjától is függ. Regős Gábor három-négymilliárd forintra teszi ezt az összeget, ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy ennél jelentősen kevesebb kell majd, ha a fenti tényezők kedvezően alakulnak. A deficit mellett az adósságráta csökkenése is folytatódhat, ám ezt kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha év végéig nem érkezik be több uniós forrás. A Századvég makrogazdasági szakértőjének előrejelzése szerint év végére 71,4 százalékra mérséklődhet a GDP-arányos adósság.
A magyar gazdaság tavalyi teljesítménye felülmúlta a korábbi számításokat: az előzetes, tavaszi adatközlésnél is 0,1 százalékponttal magasabb, 4,1 százalék volt a gazdasági növekedés, miközben a GDP 73,3 százalékára csökkent az államadósság – kommentálta az EDP-jelentést Varga Mihály. Az előző évekhez hasonlóan a kormányzati szektor hiánya 2017-ben is a kitűzött 2,4 százalékos hiánycél alatt, 2,2 százalékon teljesült, az év végi államadósság pedig 2016-hoz képest úgy csökkent 2,6 százalékponttal, hogy az adatsorban már az Eximbank is szerepel – emlékeztetett a tárcavezető. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy annak ellenére emelkedett a deficit, hogy 2016-hoz képest csaknem a duplájára emelkedett a GDP-növekedés üteme, vagyis az élénkülésből származó többletet elköltötte a kormányzat, és nem képzett számottevő tartalékot – a maastrichti adósságráta elsősorban azért csökkent, mert jelentős volt a GDP-növekedés.
