Az MNB horgonya az infláció

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, a monetáris tanács a rugalmas inflációs célkövető stratégia keretében a monetáris politika öt-nyolc negyedéves időhorizontján az inflációt befolyásoló valamennyi tényezőt figyelembe veszi – olvasható a szeptemberi kamatdöntésről készített jegyzőkönyvben. Legközelebb 2018 de-

cemberében döntenek a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, ezt figyelembe véve határozzák meg a jegybanki swapok állományát. A vezető jegybankok gyakorlatához hasonlóan az MNB is felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára. A rövid hozamokra ható nem konvencionális eszköztár leegyszerűsödik, és a monetáris tanács bemutatja az eszköztár-stratégia háttéranyagát – ezt két hete ismertette részletesen az MNB.

Az átalakuló eszköztáron belül a legfontosabb intézkedés, hogy kivezetik a három hónapos betétet, a kötelező tartalék kamata – amely megegyezik az alapkamat szintjével – veszi át az irányadó ráta szerepét. Előretekintve az MNB két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat. A hosszú hozamokra ható eszközöket idén kivezetik: a monetáris politikai célú kamatcsereügyleteket és a jelzáloglevél-vásárlásokat is lezárják. Jön viszont a Növekedési hitelprogram fix (NHP fix), amellyel két év alatt 1000 milliárd forint olcsó beruházási forrás nyújtása a cél.

Augusztusban éves összevetésben az infláció 3,4, a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 2,3 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció nem változott, a maginfláció 0,2 százalékponttal csökkent. A maginfláció mérséklődését a volatilis feldolgozatlan élelmiszerárak emelkedése ellensúlyozta, így a fogyasztói árindex nem változott, és a jegybanki alapmutatókban sem történt korrekció. A második negyedévben 10,3 százalékkal emelkedett a versenyszféra bruttó átlagkeresete.

A folytatódó bérdinamika oka a minimálbér 12 százalékos emelése és a szociális hozzájárulási adó kulcsának 2,5 százalékos csökkentése.

A jelentés hangsúlyozta: a dinamika az átlagbér alatt fizető ágazatokban továbbra is magasabb volt, mint az átlag felettiekben.