Negyedével elmarad a mediánbér az átlagtól
Magyarországon a munkavállalók kétharmadának a bére nem éri el az átlagbért, ami a Központi Statisztikai Hivatal májusi adatai szerint bruttó 327 ezer forint volt, ezen elsősorban a többkulcsos adórendszer bevezetésével lehet segíteni – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke. Ma ülésezik a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma, amelyen a 2016-ban aláírt hatéves bérmegállapodás 2018-ra gyakorolt gazdasági hatásairól tárgyalnak, és a jövő évi béremelések is szóba kerülnek. Kordás László hozzátette, a Maszsz arra törekszik, hogy a szociális partnerek és a kormányzati oldal egyaránt ugyanazokból az adatokból, a Pénzügyminisztérium évente elkészített bér- és kereseti statisztikájából dolgozzon a 2019-es bérek megállapításánál.
A minimálbért keresők és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak adókulcsát kellene jelentősen csökkenteni – mondta Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője a Maszsz rendezvényén. Kalkulációjuk azt mutatja, hogy a mediánbér (a kereset szempontjából középen lévő dolgozó fizetése) bruttó 242 ezer forintra tehető, ami jóval alacsonyabb a KSH 327 ezer forintos átlagánál – mintegy negyedével kevesebb a medián az átlagnál. A probléma megszüntetéséhez át kell alakítani az egykulcsos adórendszert és a félperifériás gazdasági modellt, amelyre Magyarország épül – fejtette ki Kiss Ambrus. Minél nagyobb a medián- és az átlagbér közötti különbség, annál nagyobb a béregyenlőtlenség. A szakértő szerint nem arra kell törekedni, hogy autógyártók érkezzenek az országba, hanem arra, hogy a kutatás-fejlesztés erősödjön.
