A háromgyermekes nők személyijövedelemadó-mentessége 40 és 140 milliárd forint közötti bevételkiesést okozna a költségvetésnek, ami a teljes, 2000 milliárd forintos szja-bevétel 2 és 7 százaléka közötti arány – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A nagy bizonytalanság annak tudható be, hogy az adókedvezmény részletei nem ismertek, mivel egyelőre olyan szakaszban jár a tervezet, hogy nem terjesztették be hivatalosan a parlament elé.
Németh Dávid szerint 170–200 ezer közötti azoknak a családoknak a száma, akik érvényesíthetik a kedvezményt.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője lapunk kérdésére hozzáfűzte: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első fél évben a 3,1 millió alkalmazott 6,2 százaléka vett igénybe három vagy több gyermek után adókedvezményt. Ennek alapján az szja-mentességet 193 ezren vehetik igénybe, amennyiben a jelenleg három gyermeket nevelők kapják meg a jogosultságot az adókedvezményre – tette hozzá a makrogazdasági elemző.
Nem lesz elhanyagolható a hatása a háromgyermekes anyák szja-mentességének, azonban a családi adókedvezmény miatt nem várható annyira tetemes adóelengedés, mint elsőre gondolnánk – hangsúlyozta Regős Gábor. A háromgyermekes anyák nagy része már így is teljes mértékben mentesül az szja-fizetés alól, nagyjából bruttó 300 ezer forintig csak munkaerőpiaci járulékot kell fizetniük.
A Századvég szakértője kiemelte: amennyiben a családi adókedvezményt az apák veszik igénybe, akkor az szja-elengedés hatása is nagyobb lehet.
Németh Dávid a már meglévő adókedvezménnyel való harmonizációt várja, ezzel ugyanis szabályozhatják, hogy pontosan hogyan vehetik igénybe a két kedvezményt párhuzamosan a házaspárok – a családi adókedvezmény a járulékok jóváírására is alkalmas. Az intézkedés segíthet a gyermekes anyák visszatérésében a munkaerőpiacra, akár a magasabb bérrel, akár azzal, hogy a munkáltató alacsonyabb bérköltséggel számolhat az esetükben.
A K&H Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy a nők foglalkoztatási rátája Magyarországon számottevően alacsonyabb az EU átlagánál, és nagymértékben elmarad a magyar férfiak munkavállalási arányától is.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
