BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A háztartások húzzák a gazdaság szekerét

Alaposan átírta a háztartások fogyasztási és megtakarítási szokásait az elmúlt időszak. Az Aegon Prémium Ügyfélklubjának utóbbi előadásán elhangzott, hogy a jövedelmek szintjétől kezdve az élelmiszerre költött összegek arányán át a felvett hitelek összetételéig és a biztosításra költött kiadásokig szinte minden téren fontos elmozdulások történtek.

Míg a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válság következtében 2008 és 2012 között jelentősen csökkent a háztartások fogyasztása, azóta ez a folyamat megfordult, sőt, egyenesen a gazdasági növekedés egyik fő motorjává vált Magyarországon

– avatta be közleményük szerint a hazai háztartások átalakuló fogyasztási és megtakarítási szokásainak részleteibe az Aegon Prémium Ügyfélklub hallgatóságát Bakos Norbert, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai tanácsadója.

Míg egy honfitársunk 2016-ban még csupán átlagosan 77 ezer forintot költött havonta szükségleteinek kielégítésére, ezen összeg mértéke a tavalyi évben már elérte 83 ezret.

Az összkiadásokon belül nőtt az élelmiszerrel és lakásfenntartással, valamint a hírközléssel, technológia eszközökkel kapcsolatos költések aránya.

A KSH adatai szerint az étkezési szokásaink is átalakulnak. 2017-ben egy főre vetítve a háztartások több húst, halat, zöldségfélét és burgonyát fogyasztottak, mint tizenöt évvel korábban, miközben ezen időszak alatt a gyümölcsök, a tejtermékek, a gabonafélék fajlagos fogyasztási mennyisége csökkent.

Az elmúlt másfél évtizedben a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya 18 százalékról 21 százalékra növekedett. A tavalyi év folyamán a lakásfenntartási kiadások csaknem negyede gázszámlára, ötöde áramra ment el.

Az egyes háztartások kiadásainak nagysága és összetétele között jelentős különbségek fedezhetők fel. A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme alapján képzett tíz jövedelmi kategórián (jövedelmi decilisen) alapuló fogyasztási adatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy míg 2016-ban a legkisebb jövedelmű, legalsó jövedelmi kategóriába tartozó család havi átlagos kiadása 420 ezer forint volt, a legmódosabbaké megközelítette a kétmilliót is.

Fotó: Darnay Katalin

Az elmúlt tizenöt év fogyasztási adatait jelentős területi különbségek jellemzik:

a rangsor élén Budapest áll a megyei nagyvárosok, majd a vidéki kistelepülések előtt, melyekben a fővárosinál jelentősen kisebb mértékű fogyasztás realizálódott.

A közép-magyarországi régióban és a Nyugat-Dunántúlon szembeötlően nagyobb arányban jut keret szabadidős költésekre, kultúrára, tanulásra, mint az ország más térségeiben.

A biztosítások közül a legtöbbet az ingatlanokra kötött konstrukciókra költenek a magyarok. Az évi átlagos ingatlanbiztosításra költött összeg a 65 év feletti korcsoport esetén a legmagasabb (23 ezer forint személyenként), akik meglepő módon csak a dobogó alsó fokára fértek fel az életbiztosításokban:

itt az 55-65 évesek költései a legmagasabbak, akiket a 25-54 évesek követnek.

Szintén szokatlan, hogy az egészségbiztosításoknál a közepes jövedelmű háztartások költése a kiemelkedő, miközben a 25 és 54 közötti munkavállalók aktivitása e téren nem számít szokatlannak.

Fotó: Shutterstock

Az adósságfajták között továbbra is az ingatlanra felvett jelzáloghitel tarol, de bővül a fogyasztási hitelek állománya is. Lekötött betétszámlával a tavalyi statisztikák szerint a háztartások fele rendelkezik.

A gazdasági mutatók királyának aposztrofált GDP-adatokon túl a magyar gazdaság exportkitettségéről, a munkaerőpiaci helyzetről és régiós szereplésünkről is érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal Kovács Krisztián, a KSH statisztikai tanácsadója. Beszélt a 2008-as válságot követő 2013-as pozitív fordulatról, arról, hogy először beinduló exportvezérelt bővülés hogyan vált fokozatosan belső fogyasztás által meghatározottá, 2017-re az unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává emelve a magyart.

A 2018 első félévében regisztrált 4,7 százalékos GDP-növekedésben a KSH a termelési oldalról főként a kereskedelem, a turizmus és a szolgáltatási szektor hatását azonosította, a felhasználást tekintve a legfőbb mozgatórugó továbbra is a háztartások fogyasztásnövekedése.

A kiskereskedelmi forgalom 2013 óta emelkedik, a lakásépítési kedv fokozódik, évről évre nő a minimálbér, és a munkaerő piacon szakemberhiány váltotta fel a korábbi túlkínálatot. 2018 II. negyedévében a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalék, a foglalkoztatottsági ráta pedig 60 százalék feletti volt a 15-74 éves korcsoportban.

Kovács Krisztián ugyanakkor a felfelé kúszó inflációra figyelmeztetett, valamint az ország demográfiai helyzetének romlására: 2022-re tovább nő a 65 év felettiek és a 45-55 év közöttiek aránya, a 10 év alattiaké viszont csökken.

Fürdik a készpénzben a lakosság

Több mint 17 százalékkal emelkedett a háztartásoknál lévő készpénz állománya egy év alatt, és hasonló arányban nőtt a folyószámlabetétek mennyisége is. Ennek nyomán már majdnem 20 százalék a pihenő pénzek aránya a megtakarításokon belül.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek