Csaknem öt százalékkal bővült a magyar gazdaság az idén
A harmadik negyedévben 4,8 százalékkal emelkedett a magyar gazdaság teljesítménye az előző évhez képest, az érték fél százalékponttal magasabb az elemzői konszenzusnál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A naptárhatással és szezonálisan igazított GDP 5 százalékkal nőtt, negyedéves alapon 1,2 százalék volt a bővülés, az első kilenc hónapban pedig 4,7 százalékkal haladta meg a gazdaság teljesítménye 2017-es azonos időszakáét. A KSH szerint a piaci szolgáltatások képezték a hajtóerőt.
Az elmúlt tíz évben nem volt a mostani 5 százaléknál magasabb növekedés Magyarországon – reagált az adatokra Varga Mihály pénzügyminiszter. A bővülés alapjai stabilak, a GDP többlete negyedévről negyedévre 4 százalék feletti, a költségvetési hiány alacsony, és az államadósság aránya is évről évre csökken. Az első kilenc hónap növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak. Varga Mihály az M1-en arról beszélt, hogy a magyar gazdaság az idén 4,3-4,5 százalékkal emelkedhet, vagyis nagyobb mértékben a Pénzügyminisztérium 4,3 százalékos prognózisánál.
A GDP alakulása meglepetést keltett, különösen azután, hogy kiderült: a németországi növekedés (Németország Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere) éves szinten csupán 1,1 százalékkal nőtt – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A várakozások feletti bővülésben szerinte a mezőgazdaság, egyes szolgáltató ágazatok – a kivételesen jó időjárás nyomán a turizmus –, a fogyasztás és a szolgáltatások külkereskedelme volt a meghatározó. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a meglepő adatot a kukorica-, a napraforgó- és a szőlőtermés kiemelkedő hozamának is tulajdonítja, megjegyezve, hogy az ipar viszont átmenetileg gyengélkedett, ami új károsanyag-mérési szabályok következménye. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az építőipar és a szolgáltatások szerepét emelte ki a vártnál magasabb konjunktúramutató kapcsán.
„A részletes adatok ismeretében valószínűleg felfelé módosítjuk 4,4 százalékos idei előrejelzésünket” – mondta Regős Gábor. Várhatóan 2018 lesz a növekedés csúcsa, és bár nem zárható ki a 4 százalékos növekedés fenntartása, ehhez erősíteni kell a versenyképességet, és fenn kell tartani a beruházási aktivitást. Suppan Gergely már most emelt a várakozásain: a negyedik negyedéves növekedést is 5 százalék közelinek feltételezi, ezért az idei prognózist 4,6 százalékról 4,8 százalékra, a jövő évit pedig 4,1-ről 4,2 százalékra módosította. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja az új adatok alapján, hogy a GDP jobban nőhet a bank 2018-ra várt 4,3 százalékos éves adatánál, a jövő évre jelzett dinamizmusvesztés pedig akár enyhébb is lehet a korábban jelzettnél. Németh Dávid a következő negyedévekben a növekedés mérséklődésére számít, elsősorban a nemzetközi konjunktúra miatt. Jövőre is megmaradnak a gazdaság belső motorjai, a lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is pörgetik a gazdaságot. A K&H elemzője ebben az évben 4,5 százalékos, 2019-ben pedig 3,4 százalékos GDP-bővülést vár.
