Mentőövet kaphatnak a magyar cégek

A családi vállalkozások generációváltásának elősegítése, valamint az ipar 4.0-s technológiafejlesztéshez párosuló oktatás, képzés biztosítása határozhatja meg a jövő évi fejlesztéspolitikai célokat – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. A meg nem valósuló egyéb beruházások, fejlesztések nyomán visszahulló uniós támogatásokból is elkülöníthet összeget e két témakörre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – tette hozzá –, de állami forrást is felhasználhat, mint ahogy az építőipari vállalkozások kapacitásnövelése és hatékonyságjavítása kapcsán 28 milliárd forint értékben, négy részre bontva (az idén 8 + 8, jövőre 6 + 6 milliárd) már megtette.

Az 1990-es évek elején alapított hazai vállalkozások zöménél már 60-70 éves az ügyvezető, és ha a gyermekeikben nincs meg az affinitás a cégvezetésre, nincs kinek átadni az irányítást. Iparágtól és cégmérettől függetlenül a többségre ez a nehézség vár, legyen szó a fogyasztási cikkek kiskereskedőjéről vagy egy nagyobb autóipari beszállítóról. Gazdaságpolitikai cél, hogy ezek a termelő-szolgáltató vállalatok ne kerüljenek külföldi befektetők kezébe. Kulcsfontosságú, hogy megtalálják azokat a 30-40 éves, menedzserszemléletű vezetőket, akik továbbviszik az addig felhalmozott tudást, tapasztalatot. Essősy Zsombor szerint 5-10 milliárd forintos kezdő kerettel indulhat el jövő tavasszal az erre a problémakörre megoldást kínáló pályázat, de az összeg exponenciálisan emelkedhet. Az ehhez kapcsolódóan kidolgozás alatt álló tőke- és hitelprogram mellett a felhívás tanácsadásra, mentorálásra is kiterjedhet. A generációváltást segítő intézkedések felett azonban nemcsak az ITM bábáskodhat. Mivel ez a gond az egész Európai Uniót, különösen a kelet-közép-európai régiót áthatja, a V4-ek számára több milliárd eurót különíthetnek el erre a célra.

Az ipar 4.0 további térnyerése kapcsán a MAPI vezérigazgatója előrebocsátotta: míg uniós támogatásból további műszaki korszerűsítést, automatizálást, a digitális megoldások terjedését segítő felhívásokra számít a versenyszféra, addig állami forrásból az ehhez kapcsolódó oktatást, képzést szervezhetik meg, szintén legalább 5-10 milliárd forintról. Az utóbbi összeget is érdemes Essősy Zsombor szerint fokozatosan, akár több körben emelni, elvégre a hatékonyságnövelésen, az eddiginél nagyobb hozzáadott értékű termelésen múlik, hogy megmarad-e 2020 után – az unós források számottevő csökkenése után – is a magyar gazdaság növekedésének a lendülete.