Nagy rezsicsökkentés jön Lengyelországban
A kormány által múlt héten előterjesztett, még Andrzej Duda elnök jóváhagyására váró, de a tervek szerint január 1-től hatályos előírások mellett péntek délután a szejmben, szombatra virradó éjjel pedig a szenátusban is a képviselők túlnyomó többsége szavazott, párttagságtól függetlenül, annak ellenére, hogy a parlamenti vita során ellenzéki képviselők bírálták a kormány energiapolitikáját.
A törvénycsomag mintegy 9 milliárd zloty (620 milliárd forint) állami ráfordítást von maga után. A költségek jelentős részét – mintegy 5 milliárd zlotyt – a Lengyelország rendelkezésére álló, fel nem használt uniós szén-dioxid-kibocsátási engedélyek eladásából fedeznék.
Az áramfogyasztói díj összetevői közül
A törvény szerint 4 milliárd zlotys állami alapot hoznak létre, ebből a keretből a csökkentett tarifaárak és a piaci árak közötti különbséget fizetik ki az áramszolgáltatóknak.
Egymilliárd zlotyt környezetbarát energetikai beruházásokra szánnak.
Az intézkedések révén a lakossági és a nagyfogyasztói áramárakat az idei év első felében érvényes szinten akarják tartani.
Az Eurostat adatai szerint a lengyelországi lakossági áramdíj az első fél évben 14,1 euró volt 100 kilowattóráért, miközben az uniós átlagár 20,5 eurót tett ki.
Mateusz Morawiecki kormányfő a parlamenti vita során a lengyelországi energiaárak emelkedésére ható nyomást a nemzetközi energiapiacon észlelhető drágulással hozta összefüggésbe, valamint az uniós szén-dioxid-kibocsátási egységek árainak idei jelentős növekedésével. Az utóbbi különösen érinti Lengyelországot, ahol az energiafogyasztás mintegy 80 százalékát széntüzelésű hőerőművekből fedezik.
A megszavazott törvénytervezet indoklásában olvasható: az áramszolgáltatók által eredetileg magasabbra szabott jövő évi árak „társadalmilag elfogadhatatlanok voltak”. Ezt az érvelést megvilágíthatja, hogy Lengyelországban 2019-ben két – európai és lengyel parlamenti – választást is tartanak.
