V4-es szintre bővülne a Hungary Helps

A tavalyi utolsó parlamenti ülésnapon az Országgyűlés elfogadta a Hungary Helps programról szóló törvényt. Milyen változást jelez ez?

A jogalkotásnak van egy alapelvi és egy praktikus jelentősége. Azzal, hogy a Hungary Helpsről külön törvény rendelkezik, hitet teszünk amellett, hogy az üldözött keresztényeket és más, a migrációs válságövezetben élő csoportokat segítő magyar kormányzati program valós, humanitárius katasztrófákkal kapcsolatos problémára reagál egy jól működő modellel. A jogszabályi szintre emelés egyúttal azt mutatja, hogy a Hungary Helps a nemzeti külpolitika egyik fő elemévé vált.

Mi lenne a praktikus rész?

A Miniszterelnökség háttérintézményeként, az államtitkárságunk szakmapolitikai irányításával januárban megalakul a Hungary Helps támogatásokat kezelő ügynöksége, amely a program lebonyolításának szervezeti keretét adja. Ennek lényege, hogy az ügynökséggel átvesszük a nemzetközi gyakorlat jól működő részét – merthogy jócskán van nem jól működő része is –, ami lehetőséget teremt arra, hogy a magyar közpénzen felül más nemzetközi, nemzeti vagy éppen magánszemélyektől érkező támogatásokat is kezelni tudjunk.

Számos globális segélyszervezet működik nemzetközi összefogás keretében, ha jól értem, ezek működését részben kifogásolja. Miért, és miben más a magyar megoldás?

Ha nagyon leegyszerűsítjük, a multilaterális segélyprogramokban való részvétel nem jelent mást az azokban részt vevő országok számára, mint a tagdíjak befizetését, amelyet aztán a központokból elosztanak. Csakhogy közben az összforrás akár harmada, sokszor 40 százaléka is adminisztratív költség címén elfolyhat. Az üldözött keresztények megsegítését célzó programunk legfontosabb innovációja az, hogy a támogatást bilaterális alapon, közvetlenül a kiválasztott közösséghez juttatjuk el.

Mekkorára nőhet a Hungary Helps?

Nem titkolt cél, hogy a visegrádi országok szintjére bővüljünk, és V4 Helps programként folytassuk a munkát. Ezért is fontos állomás az ügynökség elindítása. Az első bilaterális program lengyel–magyar összefogással már elindult. Hogy a négy ország mikor írhat alá ennek kapcsán bármilyen megállapodást, arra nem tudok vállalást tenni.

Jogosnak tűnik a felvetés, hogy

a Hungary Helps miért csak

a keresztény rászorulókon segít.

Ez félreértés. A magyar kormány a humanitárius elveknek megfelelően igyekszik minél több közösséget támogatni etnikai vagy vallási megközelítéstől függetlenül. A Hungary Helpsen belül az üldözött keresztények megsegítése csupán egy feladat. Tehát a Hungary Helps nem csak az üldözött keresztényekért van.

Mekkora összegekről beszélünk?

Magyarország álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni. Ezért a magyar kormány anyagi támogatással is segít az üldözött keresztényeknek, hogy a háborúban sokat szenvedett, menekülésre kényszerült családok hazatérhessenek otthonaikba. Az államtitkárság 2016 októberében állt fel, azóta 6,8 milliárd forintot fordítottunk keresztény közösségekre. A teljes, tehát az összes humanitárius és nemzetközi fejlesztési célra szánt éves magyar befizetések, amelyekre kötelezettséget vállaltunk különböző nemzetközi együttműködések alapján, a GDP 0,11 százalékát teszik ki. Ez a gazdaság teljesítményét követve változó összeg, jellemzően 40–45 milliárd forint között mozog. Mivel a magyar gazdaság erősödik, az állampolgárok érdekeivel arányosan a humanitárius szerepvállalásunk – mind az általános, mind a kereszténységet érintően – bővíthető, és ezt tervezzük is megtenni. Mégpedig olyan formában, hogy csökkenteni akarjuk a multilaterális programokban való részvételünk arányát, és növelni a bilaterális projekteket.

Mi az értelme annak, hogy Magyar­ország a kereszténymentés élére állt?

A kereszténység ma a világon a legüldözöttebb vallás, a Föld 80 államában diszkriminálják valamilyen formában a keresztényeket. Ez nem politikai állítás, hanem tény: 2014-ben az összes vallási üldözött 80 százaléka keresztény volt, a mutató azóta az Iszlám Állam és a Boko Haram terrorszervezetek visszaszorulásával némiképp javult, de még mindig 50 százalék környékén áll. Ez nagyjából 215 millió hívő. Érdekesség, hogy a második legnépesebb, lelkiismereti okokból vegzált csoport az ateistáké, a harmadik pedig a kisebbségi muzulmán felekezeteké.

De hogyan hasznosul ez a társadalom számára?

Az alapelvünk, hogy minden egyes támogatásnak közvetlenül, de legalább közvetetten a magyar emberek érdekeit is kell szolgálnia. Egész közösségek megmaradását segítjük Afrikában és a Közel-Keleten, ez pedig sokkal hatékonyabb módszer annál, mint hogy ugyanezeket a közösségeket Európában próbáljuk meg integrálni. Ennek a költségeit mi inkább a helyi felzárkóztatásra szánjuk. Azzal, hogy helyben segítünk, és migrációt megelőző programokat indítunk, Magyarország lakosságát mentesítjük a migráció okozta biztonsági kockázatoktól, illetve társadalmi feszültségektől. A kereszténymentő program nem elhanyagolható értéke az is, hogy egy borzasztóan erős vallásdiplomáciai hálózat épült ki Magyarország körül.

Hogyan látja, lehet egyfajta világméretű mozgalom a kereszténymentésből?

Az egész ügy szempontjából sorsdöntő az Egyesült Államok elköteleződése. A Mike Pence által vezetett alelnöki hivatal már nem sokkal a magyar program elindulása után felfigyelt a kezdeményezésre. A magyar és az amerikai erőforrások nyilván nem mérhetők össze, viszont a tapasztalatunk rendkívül értékes Washington számára, ezért amerikai kezdeményezésre együttműködési megállapodást kötöttünk az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségével. Így már elképzelhetővé válik az, amiben alig-alig bíztunk, hogy meg lehet menteni a közel-keleti és afrikai közösségeket.

Milyen kilátások vannak az Európai Unióval való együttműködésre?

Nyugat-Európában politikai alapon elzárkózást érzékelünk, a régi uniós tagállamok ugyanis abban érdekeltek, hogy a migráció erősödjön, és szabad utat kapjon. Ez nemcsak ideológiai kérdés, hanem gazdasági is: egyszerűen olcsó munkaerőre van szükségük. Ettől a hozzáállástól mi nem tudjuk eltéríteni őket, legfeljebb alternatívát tudunk mutatni abban, hogy az integrációra szánt forrásokat fel lehet használni helyben is. A visegrádiak szintjén viszont más a helyzet. A lengyelekkel közösen dolgozunk egy szíriai ortodox árvaház felépítésén, Szlovákiában megalakult egy, a vallásszabadságért és üldözött keresztényekért dolgozó munkacsoport. Csehországban a keresztény szolidaritás nem hívószó, viszont a kormány ugyanazt gondolja a migrációról, amit Magyarország. A régióban tehát jók az esélyek.

(A teljes interjú a www.vg.hu portálunkon olvasható)

Az állam

évente jellemzően

40-45

milliárd forintot költ humanitárius célra