Felére csökkent a nem megfelelő fűtéssel rendelkező háztartások száma
Rétvári Bence hangsúlyozta, ezzel Magyarország az európai uniós átlagnál jobb eredményt tud felmutatni. Kifejtette,
míg 2011-ben a háztartások 12,2 százalékát érintette a probléma Magyarországon, addig ez az arány 2017-re 6,8 százalékra, a hat évvel ezelőtti adat közel felére csökkent,
ami többek között a rezsicsökkentés sikerét is mutatja.
Magyarország 2010-ben az elégtelen fűtéssel rendelkező háztartások arányának tekintetében a V4-es és az EU-s átlagnál is rosszabbul állt, azonban 2017-re az EU-átlagnál jobbra javult ez az arány hazánkban – tette hozzá.
Mindemellett a KSH legfrissebb adatai szerint a hazai háztartások tekintetében 2010 és 2017 között a legnagyobb változás a lakásfenntartásra és háztartási energiára jutó kiadásoknál történt, ugyanis 7 év alatt 20,6 százalékkal csökkent az erre fordított összeg.
Rétvári Bence rámutatott arra, a friss adatokból jól látszik, hogy a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian a magyar gazdaságban, mint 2018 utolsó negyedévében, amikor 4 millió 481 ezer volt a foglalkozásban állók száma, 2018. január-októberében pedig a bruttó átlagkereset 324 000 forint volt, ami 62 százalékos növekedés 2010 azonos időszakához viszonyítva.
Azzal, hogy egyre többen dolgoznak hazánkban – és ezzel kiszámítható jövedelemhez jutnak –, valamint, hogy a magyar munkavállalók egyre többet keresnek,
radikálisan csökkent azon háztartásoknak a száma, ahol nem jut elég pénz a megfelelő fűtés biztosítására
– fogalmazott Rétvári Bence.
A magyarok 7 százaléka nem engedheti meg magának a fűtést
Egy uniós felmérés szerint
2017-ben az Európai Unió lakosságának közel 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának otthona fűtését.
