A magyar gazdaság külső fizetési pozíciója erőteljes, a nettó külső adósságráta tavaly a hazai össztermék (GDP) 10 százaléka alá süllyedt a 2010-ben mért 55 százalékról – áll a Standard & Poor's nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) elemzésében. A cég, amely péntek éjjel egy fokozattal „BBB/A-2”-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását, ehhez fűzött, Londonban ismertetett indoklásában kifejti: jóllehet a magyar folyómérleg-egyenleg többlete már csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalább középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét.
A hitelkiáramlás jelenlegi gyorsulását nettó alapon hazai források táplálják, bár fontos tényező, hogy bruttó bázison számolva a magyar bankrendszer nem rezidens forrásokból eredő nagybani finanszírozása is növekszik – áll az S&P elemzésében. A cég szerint ugyanakkor a magyar bankok tőkeellátottsága jó, tevékenységük nyereséges.
Az EU által Magyarország ellen indított jogi, köztük a már folyó kötelezettségszegési eljárások a kétoldalú kapcsolatok destabilizálódásának kockázatával járnak, és ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat, aláásva a magánbefektetői szektor bizalmát – vélekedik pénteki elemzésében az S&P. A cég véleménye szerint ugyanakkor 2020 előtt valószínűtlen, hogy az EU jelentősebb pénzügyi szankciókkal vagy a strukturális folyósítások csökkentésével sújtaná Magyarországot. A 2020 utáni új költségvetési időszakban már valószínűbb az EU-finanszírozások csökkentése, de ehhez is az uniós tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség – hangsúlyozza pénteki elemzésében az S&P.
A hitelminősítő szerint az erőteljesen pro-ciklikus magyar költségvetési alapállás ellenére valószínűtlen a jelentősebb költségvetési elcsúszás, és a hitelminősítő nem lát kockázatokat a 2019-re kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesíthetőségére, bár a 2022-ig megcélzott 0,5 százalékos hiányt „derűlátó” célkitűzésnek tartja.
A cég azzal is számol, hogy a likvid eszközöktől megszűrt közadósság-ráta 2022-ben még a GDP-érték 60 százaléka felett lesz, és ez az S&P véleménye szerint szűkítheti kormány költségvetési mozgásterét stresszhelyzet esetén. A hitelminősítő ugyanakkor kiemeli, hogy 2018 volt a hatodik olyan év egymás után, amelyben a magyar gazdaság szilárd, kiegyensúlyozott növekedési pályán volt, és bár a magánszektor adósságállománya emelkedett, a köz- és a külső adósságráta a GDP-érték arányában számolva továbbra is csökkent tavaly.
Indokolt volt a magyar államadósság felminősítése
Az MTI által megkérdezett elemzők úgy ítélték meg, hogy indokolt és várható volt Magyarország felminősítése.
A jegybank üdvözölte az S&P döntését
A Magyar Nemzeti Bank közleményben üdvözölte az S&P döntését, mellyel a meghatározó nemzetközi hitelminősítők közül elsőként minősítette fel Magyarország államadósságát a befektetésre ajánlott kategória „BBB-” fokozatáról a „BBB” szintjére. A jegybank az elmúlt időszakban több alkalommal jelezte, Magyarország megérett az újabb felminősítésre, amelyet a makrogazdasági kulcsváltozók széles körének javulása támaszt alá.
Az MNB bízik abban, hogy az S&P döntését követően a többi hitelminősítő is elismeri a magyar gazdaság fundamentumainak fenntartható javulását. A jegybank álláspontja szerint a felminősítés időszerű volt. A jegybank korábbi számításai szerint a pozitív kilátástól a hitelminősítőknél átlagosan egy évnyi idő telik el, míg a felminősítés bekövetkezik. Az S&P saját definíciója alapján is nagyságrendileg 1-2 év alatt következhet be a jelzett iránynak megfelelő döntés. Így a 2017 nyári kilátásjavítást követően, figyelembe véve az azóta is stabilan pozitív gazdasági mutatókat, várható volt az újabb felminősítés. Az MNB az elmúlt években számos tanulmányban elemezte a hitelminősítők gyakorlatát. Az ezekben felhalmozott tudás alapján tavaly közleményekben, cikkekben és nyilatkozatokban is többször jelezte, hogy a hazai fundamentumok és a piaci megítélés egyértelmű javulása miatt indokoltnak tartja a további felminősítést.
Az MNB elemzései az S&P esetében az egy főre jutó reál GDP-növekedés emelkedését azonosították az egyik kulcsváltozóként. Másrészt a külső sérülékenység csökkenése és a fiskális deficit mérséklődése is támogatta az hitelminősítő elmúlt évekbeli pozitív lépéseit. A 2017-es kilátásjavítást pedig a monetáris politikai hatékonyság és a pénzügyi rendszer erősödése eredményezte.
A dinamikus, 2018 végére a régióban is a leggyorsabb ütemű mellett az ország külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége tartósan magas. A fiskális folyamatok fenntarthatók, a költségvetés hiánya alacsony, a arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. Kulcsszerepet játszik a javulásban, hogy a devizaadósság aránya jelentősen csökkent és a külföldi befektetők helyett egyre inkább a hazai gazdasági szereplők, ezen belül is a lakosság finanszírozza az államadósságot. A hazai pénzügyi rendszer is gyors ütemben erősödött az elmúlt évek során: a nem-teljesítő hitelek aránya számottevően csökken és a banki hitelezés is dinamikusan növekszik, mely bővülés az előrejelzések alapján a jövőben is fennmarad.
A emlékeztetett arra, hogy a Fitch egy hét múlva vizsgálja felül Magyarország államadós-osztályzatát, és az általa kiemelten figyelt mutatók esetében, különösen a külső egyensúlyi és növekedési képben, szintén jelentős javulás volt tapasztalható az elmúlt években. Így a már 2017 őszétől fenntartott pozitív kilátást a Fitch is felminősítésre válthatja döntése során. A harmadik meghatározó hitelminősítő, a Moody’s májusban értékeli legközelebb a magyar állam adósbesorolását. Esetében – fejtette ki a jegybank – a 2016 ősze óta stabilan tartott kilátás pozitívra javítását az államadósság folyamatos csökkenése és a magyar gazdaság tartósan dinamikus növekedése indokolhatja.
