Gyors és nem megszorító intézkedések kellenek a sikeres válságkezeléshez

Fontos tanulságokat vonhatunk le az euró történetéből – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az immár hatodik alkalommal megrendezett Lámfalussy Lectures konferencián. A jegybankelnök szerint az euró első tíz éve – 2008-ig – egyértelműen sikeres, ebből a felzárkózó eurózóna-tagállamok – főleg a déli államok – profitáltak a legtöbbet.

Az európai fizetőeszköz életének második szakaszát már megszenvedte az eurózóna, és a konvergencia, úgy tűnik, eltűnőben van. A válság hosszabb és mélyebb volt, mint az Egyesült Államokban, ahonnan pedig hozzánk érkezett – hívta fel a figyelmet Matolcsy György, aki szerint kontinensünkön csak 2012 óta lehetünk tanúi egy lassú helyreállítódásnak. A hátunk mögött hagyott két évtized után itt az ideje, hogy levonjuk a megfontolandó tanulságokat. Az MNB elnöke szerint immár látható, hogy gazdasági virágzás kell ahhoz, hogy egyértelmű konvergenciáról beszélhessünk. Ugyancsak fontos ismérvként fogalmazta meg, hogy teljesen kifejlett euróra van szükség, hogy a fizetőeszköz a rendszeres időközönként bekövetkező válságoknak ellen tudjon állni. Amikor létrejött az euró, virágzó időszakban voltunk, és nem gondoltunk arra, hogy más időszakban is működőképesnek, versenyképesnek és ellenállóképesnek kell lennie a páneurópai fizetőeszköznek.

Matolcsy György szerint fontos, hogy ne tekintsünk bűnbakként az euróra. Nem maga a fizetőeszköz hibáztatható a második tíz év bukdácsolásáért: egyszerűen nem épült ki megfelelően az eurózóna rendszere, a másik ok pedig a válság nem megfelelő kezelése volt – tette hozzá.

De miért éppen Budapestről kellene kritikákat hallani? Nos, a jegybankelnök szerint azért, mert mi, magyarok európaiak vagyunk, bár az eurózónán kívül, és európaiként megfogalmazhatunk kritikákat. Már csak azért is – fűzte hozzá Matolcsy György –, mert valamikor mi is eurózónatagok leszünk. A jegybankelnök szerint az európai döntéshozók fő hibáját a válságra adott megszorító jellegű válaszokban kereshetjük. Az MNB elnöke a sikeres válságkezelésre az amerikai példát hozta fel. Szavai szerint ott erős volt a kormányzat és a központi bank, a Fed közötti együttműködés, ami lehetővé tette a gyors válságkezelést – az Egyesült Államokban lényegében 2009-re be is fejeződött a válság. Ott nem volt megszorításalapú a válságkezelés, miközben Európában ez volt az általános válasz – emlékeztetett a jegybank első embere.

Matolcsy György szerint fontos levonni a tanulságokat, már csak azért is, mert a következő években – reméljük, hogy nem a következő hónapokban – egy újabb válság érhet el bennünket. Nem engedhetjük meg újra, hogy megszorításalapú válaszokat adjunk – mondta a szakember. Fel kell készülni – hangsúlyozta az MNB elnöke –, mert még egyszer nem lesz mód arra, hogy ugyanúgy két évig késlekedjünk, miként tette azt az Európai Központi Bank a válságkezelési intézkedések elindításakor, a korábbi krízis során. Gyors és hatékony válságkezelésre van szükség. Ugyancsak fontos ismérvként emelte ki az MNB elnöke a kiépülő erős együttműködést a kormány és a jegybank között. Bár az alkotmányok és egyéb törvények miatt a jegybankok mindenhol függetlenek a kormányzattól, de – különösen válságban – együttműködésre van szükség – hangsúlyozta.