Az amerikai kormányzati leállás után, ezen a héten több fontos amerikai adat is megjelenik, a pontos ütemezés még bizonytalan. Hétfőn a gyártói megrendelések és a tartós cikkek rendelésállományának adata érkezhet meg, szerdán a PCE inflációs mutató, a külkereskedelmi egyenleg decemberi aktuális értéke és a szintén az év utolsó hónapjára vonatkozó kiskereskedelmi forgalmi egyenleg. Érvényes közlési naptár még nem áll rendelkezésre az elmaradt gazdasági mutatókról, de a negyedik negyedéves előzetes GDP-adatok, a háztartási forgalom, a szövetségi költségvetés egyenlege és egy sor lakáspiaci statisztika közzététele is a következő tíz munkanap valamelyikén várható.
A hétre egyébként is beütemezett adatok közül érdemes kiemelni az ISM nem feldolgozóipari indexet, amely januárban feldolgozóipari párjával negatív meglepetést okozott a piaci szereplők körében. A múlt hét pénteken közölt ISM feldolgozóipari index 2,3 pontos emelkedést mutatott a decemberi 4,5 pontos esés után, némileg enyhítve a hirtelen kockázatát. Szerdán este Jerome Powell beszédét figyelik majd a befektetők, a jegybank elnöke a Richmond Fed rendezvényén szólal fel. Az általa elmondottak alapján értékelik majd a szakértők a tartósan munkanélküli-segélyben részesülők számáról szóló adatokat csütörtökön.
Bár Amerika növekedése még relatíve magas, és a munkaerőpiaci kondíciók is feszesek, egyre több tényező mutat afelé, hogy a növekedés lassul, az pedig a cél közelében van. A kereskedelmi háború negatív hatásai, valamint a bizalmi indexek romlása már több reálgazdasági indikátorban is érezteti a hatását. Ráadásul 2018 októbere óta a tartósan munkanélküli-segélyben részesülők száma is elkezdett emelkedni.
Erre azért is fontos figyelni, mert a korábbi válságtapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy az amerikai recessziók előrejelzésében a tartósan munkanélküli-segélyben részesülők számának alakulása relatíve jól teljesít. Bár januárban a nem mezőgazdasági álláshelyek száma a vártnál nagyobb mértékben bővült (304 ezer a 183 ezer helyett), azonban a munkanélküliségi ráta emelkedett, a bérdinamika pedig némileg lassult. Ez pedig afelé mutat, hogy a jegybank mostani óvatossága nem ok nélküli.
Bár korábban még idénre is három emeléssel számolt, mára úgy tűnik, hogy erre az évre nem várható több emelés. Ha tovább emelkedik a tartósan munkanélküli-segélyen lévők száma a következő hónapokban, akkor az emeli az amerikai gazdaság lassulásának valószínűségét, különösen azzal együtt, hogy Amerika államadóssága lényegében fenntarthatatlan pályán mozog.
Európában a korábban közölt negyedik negyedéves euróövezeti és olaszországi GDP-adatok felhívták a figyelmet a lassulásra, amit a konjunktúraindexek kedden várhatóan megerősítenek. Az euróövezetben lassult a növekedés, a több mint 130 százalékos államadóssággal rendelkező Olaszország pedig technikai recesszióba süllyedt. A növekedés lassulásának ismeretében az EKB kommunikációja is óvatosabb lett, különösképpen, mert a februári infláció 1,6-ről 1,4 százalékra csökkent. Az euróövezet lassulásával párhuzamosan a kamatvárakozások is csökkentek a régióban. A fentiek fényében az Európai Bizottság jövő héten érkező gazdasági előrejelzése fontosnak ígérkezik. Láthatjuk majd belőle, hogy a romló bizalmi indexek, és lassuló növekedés hatására hogyan változtatja az euróövezetre vonatkozó előrejelzését 2019-re és 2020-ra.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
