Erősödhetett az árnyomás februárban

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 2,9 százalék lehetett az előző év azonos időszakához képest mért fogyasztói árindex februárban, ami 0,2 százalékponttal magasabb, mint a januári tényadat. A maginfláció viszont nem emelkedik tovább a szakértői előrejelzés szerint, éves alapon 3,2 százalék lehetett az alapfolyamatokat megragadó mutató értéke. Az előző hónaphoz képest nem változott az idei éves értékkel kapcsolatos konszenzus, továbbra is 3 százalékos lehet a pénzromlás mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közli a friss adatokat. Megoszlanak a vélemények az alapkamattal kapcsolatban: a legtöbben arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén 0,9 százalékon hagyja az alapkamatot, azonban vannak, akik emelést jeleznek előre, az elemzői átlag alapján 1 százalékhoz közelít a kamatszint. Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint az alapkamat jelképes szerepe miatt emelkedhet 1 és 1,25 százalék közé a ráta az év végére. A szigorítás azonban már korábban megkezdődik, elsősorban a nem konvencionális eszközökkel indulhat meg a monetáris politika normalizációja – fűzte hozzá Czelleng Ádám. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a maginfláció ismételt élénkülésére hívta fel a figyelmünket, ami elsősorban a szolgáltatások drágulására és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedésére vezethető vissza. Az olajárak tavaly februárban alacsonyak voltak, így a bázishatás felfelé nyomhatja a második havi fogyasztói árindexet – tette hozzá az ING Bank szakértője.

Idén még nem lesz kamatemelés, azonban a likviditásnövelő deviza-kamatcsereügyletek (FX-swap) állományát márciusban elkezdheti fokozatosan csökkenteni az MNB – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Amennyiben az adószűrt maginfláció megugrik, az egynapos betéti kamatot is lassan, fokozatosan növelheti a monetáris tanács – fejtette ki. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője a továbbra is alacsony külső inflációs nyomást emelte ki, ezt az üzemanyagárak emelkedése ellensúlyozhatta, valamint szerinte emelhette a drágulás ütemét a januári adóváltozások fogyasztói árakba való begyűrűzése is. Kuti Ákos arra számít, hogy a feszes hazai munkaerőpiac és a tavaly év végi kétéves bérmegállapodás miatt 2019-ben a keresetek tovább emelkedhetnek Magyarországon, ez pedig áremelésekben csapódhat le az év folyamán, ám a munkáltatói járulék év közepén életbe lépő csökkentése kompenzálhatja a béremelkedések árakra gyakorolt nyomását.

A maginflációt

3,2

százalékra adja

a konszenzus