Hosszú időre lesz szükség, amíg az MNB ambiciózus kutatási terve megvalósulhat
Évente 0,2 százalékponttal lehetne emelni a GDP-arányos kutatási ráfordításokat Magyarországon, ennek felét – 40 milliárdot – a költségvetés fedezhetné, a másik felét az üzleti szféra adhatná – mondta a Világgazdaság kérdésére Horváth András, a Takarékbank elemzője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontjának egyik központi kérdése a kutatás-fejlesztés megújítása, az anyag szerint a felzárkózáshoz a GDP-arányos ráfordításnak el kell érnie a 2 százalékot. Ehhez elsősorban a vállalati szférában kellene ösztönözni az innovációt, ezen belül is a hazai kkv-k fejlesztési költéseit lehetne serkenteni – a jegybank ezt adókedvezményekkel, támogatásokkal látja megoldhatónak. Az MNB javaslatai között a szabadalmi rendszer modernizációja is szerepel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy 2017-ben 1,35 százalék volt a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Magyarországon, és mivel a magyar gazdaság dinamikusan nőtt, ezért a tavalyi költések valószínűleg nem emelkedtek – mondta lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Bloomberg Innovációs indexe szerint 1,21 százalék lehetett a k+f-költségek aránya. Ugyan az ezredforduló óta nominálisan 11-12 százalékkal bővült a kutatási ráfordítás, ám ez csak mérsékelt emelkedésre volt elegendő GDP-arányosan, ennél számottevően nagyobb növekedésre lenne szükség. A szakértő a 2000 és 2002 közötti, 20-30 százalékos emelkedést hozta fel példaként, akkor 0,67 százalékról 0,98 százalékra ugrott a GDP-arányos kutatási ráfordítás. A 2 százalékos cél eléréséhez a 20-30 százalék közötti dinamika tartós fenntartására lenne szükség, a pluszforrásokat kutatóközpontokra, több innovációval foglalkozó szakemberre és magasabb, vonzó bérezésre lehetne költeni.
A régióban a középmezőnybe tartozunk a mostani ráfordítással, a kontinens egyik leginnovatívabb országában, Ausztriában viszont a 3 százalékot is meghaladja a kutatásra költött pénz – értékelte a helyzetünket Horváth András. Az ázsiai kistigrisekre a felzárkózás időszakában kivétel nélkül 3 százalék feletti kutatás-fejlesztési ráfordítás volt jellemző, Dél-Koreában például már évek óta 4,5 százalék körül mozog a mutató, amivel számos innovatív területen globális piacvezető az ország. A Takarékbank elemzője szerint, ha érdemi felzárkózást szeretnénk, akkor nálunk is a k+f-költések 3 százalék fölé emelését kellene kitűzni elérendő célként.
