A mezőgazdaságban felhasznált növényvédő szerek mennyisége 2018-ban 11,2 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, ez értékben mintegy 8 százalékos csökkenéssel párosult – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A legnagyobb mértékben, 20,2 százalékkal a rovarölő szerek mennyisége esett vissza, de jelentősen csökkent a gyomirtók és a gombaölők forgalma is.
A növényvédő szerek forgalmából származó tavalyi nettó árbevétel 99,8 milliárd forint volt. A különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési ára eltérő mértékben változott: a gyomirtó szerek átlagára
2 százalékkal csökkent, a gombaölőké szinten maradt, miközben a rovarölőké 7, az egyéb szereké pedig 23 százalékkal emelkedett.
Az értékesített mennyiség egyharmadát tavaly a gyomirtó szerek tették ki, az egyéb szerek 32, a gombaölők 20, a rovarölő szerek forgalma pedig 15 százalékos részesedést ért el. Értékben a gyomirtók az árbevétel 46, a gombaölők 28, a rovarölő szerek 15, az egyéb szerek pedig 11 százalékát adták.
Miközben számottevően csökkent a felhasznált mennyiség, a növényvédő szerek importvolumene 6,3 százalékkal növekedett tavaly, az exporté pedig 2,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az elmúlt évben 55,8 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba 133,4 milliárd forint értékben. Az elmúlt nyolc év forgalmi adatai azt mutatják, hogy a magyar növényvédőszer-piacon az a meghatározó, egyedül 2017-ben haladta meg az mennyisége a behozatalét – 0,6 százalékkal. Értékben fordított a helyzet: az exportból származó árbevétel tavaly 167,7 milliárd forint volt, 25,7 százalékkal haladta meg az importét.
A növényvédő szerek felhasználása a folyamatos hatóanyag-kivonások miatt csökken, mert a termék eltűnik a piacról, és nincs, amivel hatékonyan lehetne helyettesíteni – mondta a Világgazdaságnak Sándorfy András növényvédőszer-piaci szakértő. Szerinte nem a volumencsökkenés a probléma, hanem az, hogy lenne hatékony megoldás, de az engedélyezési folyamat bonyolultsága és emiatti lassúsága nem engedi piacra az új termékeket, miközben a kivonások azonnali hatállyal történnek. A neonikotinoidok teljes kivonása a kukorica és a napraforgó csávázása esetében nem okoz jelentős mennyiségi kiesést, de a talajfertőtlenítésnél már lényeges mennyiségek estek ki a rovarölő szereknél a tiltás miatt.
Az elmúlt egy-két évben több olyan gyomirtószer-hatóanyagot is ki kellett vonni a forgalomból, amelyeket több százezer hektáron használtak az őszi kalászosok gyomirtására és a napraforgónál is. A gombaölő szerek használatánál pedig meghatározó az évjárathatás, akkor használják ezeket a termelők, ha az időjárási körülmények kedveznek a gombafertőzéseknek.
Szintén negatívan hat a növényvédő szerek piacára, hogy a gomba- és rovarölő szerekben igazán intenzív ágazatnak számító szőlő- és gyümölcstermő terület egyre csökken – emlékeztetett Sándorfy András. A kertészeti kultúrákban ugyan már jelen van néhány igen professzionális gazdaság, amely nyitott az innovációra, és meg tudja fizetni a hatékony szereket, de sajnos a szőlő- és gyümölcstermelők nagy része kicsi, és extenzív módon gazdálkodik.
Miután a gombaölő szerek használata nagyban függ az időjárástól, a szakértő szerint idén a kalászosokra nem fognak nagy mennyiséget felhasználni, de ezt a napraforgó még tudja kompenzálni. Sándorfy András szerint az lesz izgalmas kérdés, hogy a 2019-ben utoljára használható dikvát hatóanyagú állományszárítókat jövőre mivel tudják pótolni a gazdálkodók, mert ennek hiánya a napraforgó deszikkálásánál problémát okozhat.
