Márciusra deficitbe fordult az egyenleg
Az év harmadik hónapjára deficitbe fordult az államháztartás gazdálkodása, ugyanis januárban 244,5 milliárd forintos többletbevétel keletkezett, ezt követte a februári 172,2 milliárdos deficit, majd márciusban újabb 209,3 milliárd forinttal rövidebbek voltak a bevételek a kiadásoknál – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Így a göngyölített háromhavi deficit 141,9 milliárd forint, ami az elmúlt tíz év második legjobb adata, és fényévekkel kedvezőbb képet mutat, mint a 2018. első negyedéves 871,9 milliárd forintos hiány. A márciusi 209,3 milliárd forintos hiány illeszkedik a korábbi évek adataiba – ez sem nevezhető kiugró deficitnek.
Lényegi változás az elmúlt évhez képest, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb az uniós pénzek be- és kiáramlása. Az elmúlt években az állam előfinanszírozta az uniós kiadásokat – vagyis saját forrásból kifizette őket, miközben Brüsszel hosszú hónapokig nem is utalt. Az idén más a helyzet: kinyíltak az uniós pénzcsapok, miközben a kifizetések üteme lassul – ezért az uniós pénzek áramlása is egyensúlyba került. Az első negyedévben 283,7 milliárd forint uniós bevétele keletkezett a költségvetésnek, míg a kiadások 344,3 milliárd forintot értek el.
Az adóbevételek is kedvezően alakultak: 2019 első három hónapjában általános forgalmi adóból 305,4 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 41,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 64,1 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 28,1 milliárd forinttal több folyt be, mint az előző év azonos időszakában. A gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően a tervezetthez képest éves szinten akár 300 milliárd forinttal is magasabbak lehetnek az adóbevételek a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint. Igaz, ezzel szemben olyan kiadások is keletkeztek, amelyek nem szerepelnek a büdzsében, ilyen a januárban indított Magyar falu program vagy a júliustól induló családvédelmi akcióterv, amely az idén 40-50 milliárd forint terven felüli kiadással jár.
Az első negyedéves adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ám ha a jelenlegi folyamatok kitartanak, a kormány még úgy is tartani tudja az 1,8 százalékos eredményszemléletű hiánycélt, hogy pluszkiadásokat vállal, de lehetőség lenne akár a tervezettnél nagyobb hiánycsökkentésre is. Ugyanakkor a kormány egyre óvatosabb, az uniós gazdaság lassulását látva a múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy a jövőben a lassuló környezetben szükség lehet fiskális ösztönzésre, ám az idén és jövőre még inkább a hiány mérséklésre koncentrálnak.
Az OTP elemzői szerint középtávon nincs veszélyben a kitűzött hiánycsökkentés, vagyis az idei 1,8 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű hiány 2020-ban 1,5 százalékra csökkenhet, és még 2021-ben is a GDP 2 százaléka alatt maradhat a deficit. A kormány a tervek szerint május végén nyújtja be a 2020-as költségvetés tervezetét, ha pedig a pluszbevételek és a tervezett pluszkiadások vagy akár a lassuló uniós gazdasági környezet miatt szükség lesz az idei büdzsé módosításra, arra csak az év második felében kerülhet sor Varga Mihály korábbi közlése szerint.
