A felelősök mellett tanulságok is kellenek

Hivatalos összesítést nem ismerünk a budapesti sétahajó-forgalomról, amelynek éves utasszámát több millióra taksálta a szerdai balesetben érintett cég, a Panorama Deck Kft. illetékese. Az biztos, hogy Budapest az elmúlt években a dunai sétahajózás fővárosává vált, mivel sehol máshol nem látható a folyóról olyan városképi panoráma, mint itt. A város dinamikusan növekvő turistaforgalma a sétahajópiac látványos erősödésében is megmutatkozik, a dunai hajókázás jellemzően az ázsiai turisták egyhetes, hat országot érintő utazásának egyik kötelező pesti programpontja lett, csaknem ugyanolyan jelentőségű attrakció már, mint a történelmi fürdők meglátogatása. Mindeközben évről évre több, naponta 10-15, zömmel amerikai turistákat szállító szállodahajó köt ki Pesten. Ezek a Duna–Rajna–Majna vizeit járó nagy hajók főszezonban napi 1,5-2 ezer turistával növelik meg Budapest vendégszámát. A szerdai balesetben épp az egyik legnagyobb szállodahajó-üzemeltető társaság, a Viking járműve érintett, egyelőre nem tisztázott minőségben.

Az egyik konkurens szállodahajós társaság vezetője azt mondta a Világgazdaságnak, hogy a szakmában évek óta téma egy tragédia veszélye, koccanások többször is előfordultak már a zsúfolttá vált folyón. Nem véletlenül szigorítottak nemrég a belvárosi szakaszon, a Rákóczi híd és a Margit híd között már nem lehet szállodahajóval megfordulni. Azon túl viszont továbbra is tesznek egy-egy esti kört vacsorázó utasaikkal az úszó hotelek, miközben a kis városnéző hajókkal gyakran keresztezik egymás útvonalát. A kevés pesti kikötőben pedig sokszor egymásra várnak, vagy egymáshoz kötve, pontonhidat képezve kötnek ki.

A megnövekedett hajóforgalom új kikötők létesítését igényli Budapesten, ahol a fővárosi kezelésben lévő teljes partszakaszon a 2030-ig szóló, frissen elfogadott mobilitási terv sem kérdőjelezi meg a fejlesztés létjogosultságát, ám csak elméleti szinten foglalkozik a kérdéssel. A ki- és beutaztató szakmai szövetségek illetékesei egyelőre nem foglaltak állást a történtek kapcsán, a részvét mellett most az ideiglenesen leállított hajóforgalom nyomán adódó szervezési feladatokra koncentrál mindenki. A következő hónapokban minden bizonnyal kiderül, hogy a magyarországi hajózás egyik legnagyobb tragédiája hol és milyen esetleges további biztonsági intézkedések szükségességére irányítja rá a döntéshozók figyelmét.

A belvízi fuvarozók is keresik a miérteket

A baleset idején több tényező kedvezőtlenül alakult: a sötétség és az eső rontotta a látási viszonyokat, az áradás miatt felgyorsult folyón nőtt a hajó tehetetlensége, ezzel csökkent a manőverezési képessége, ráadásul éppen a Margit híd térségében van egy olyan keresztirányú áramlás, amely megnehezíti a híd „meghajózását” – sorolta a Világgazdaságnak Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta, hogy ilyen balesetekben általában több tényező is közrejátszik. Ugyanakkor – bár az eddigi információk szerint mindkét hajó betartotta a rá vonatkozó szabályokat – a bemutatott videók alapján a baleset nem tűnt elkerülhetetlennek. A szabályok betartásán felül ugyanis a hajók vezetőinek a kötelező gondosság elveihez is igazodniuk kell. Igaz, annak megítélése, hogy ennek mennyiben tettek eleget, részben szubjektív is. Bencsik Attila szerint több következtetés vonható le a hivatalos, részben műholdas felvételek elemzéséből, amelyeken pontosan látható a járművek haladási sebessége, iránya és manőverezése is. | B. H. L.