Egyre több Magyarországon a munkahelyi baleset
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHazánkban a három napon túl gyógyuló munkabalesetek száma – amelyekről a vállalatoknak a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságot értesítenie kell – 2013 óta emelkedő tendenciát mutat, tavaly összesen 23 738 ilyen baleset történt. A MABISZ szakmai rendezvényén elhangzott, hogy a válság alatt főként a termelés visszaesése miatt csökkent csak a balesetek száma. 2013 óta viszont a foglalkoztatottak száma is emelkedik.
A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor szerencsére évről évre csökken, 2018-ban 79 volt.
A munkavédelmi hatóság tavalyi ellenőrző tevékenysége 14 298 munkáltatóra terjedt ki, ezek közül 10 407-nél találtak valamilyen szabálytalanságot. A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 24,8 százalékánál állapítottak meg súlyos szabálytalanságot, ez 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben volt.
Az ellenőrzések eredményeként összesen 18 322 munkavédelmi döntés született, amiből közel 8 ezer azonnali intézkedést foganatosító végzés volt.
Összességében a legtöbb intézkedés a nem megfelelő munkaeszközök (10,3 százalék) miatt történt, amit a villamosbiztonsági hiányosságok (9,5 százalék) következtében született intézkedések követtek. A halálos balesetek gyakoriságát tekintve az építőipar a legveszélyesebb ágazat, de a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás is kiemelkedő.
Fotó: VG / Vémi Zoltán
A munkabaleseti ráták alapján a nem halálos balesetek körében, a tapasztalatlanság miatt a 25 év alattiak a legveszélyeztetettebbek. A halálos munkabaleseteknél azonban a tapasztalt, idősebb korosztály válik azzá. Itt az elszenvedők leggyakrabban építőipari segédmunkások, tehergépkocsivezetők, mezőgazdasági munkások. A halálos munkabalesetek egynegyedét a közlekedés közbeni balesetek adják.
A sérüléssel nem járó balesetek kivizsgálása nem kötelező feladata a munkáltatóknak, mint ahogy a baleseti veszélyhelyzetek felmérése sem jogszabályi kötelezettség, holott ez jelentősen csökkenthetné a kockázatokat.
A felpörgött építőiparban a munkahelyi balesetek számában egyelőre nincs kiugrás. A rendezvényen esetleges távlati lehetőségként vetődött fel a kötelező munkáltatói baleset- és felelősségbiztosítás bevezetése is.
Devecz Miklós, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság főigazgatója az eseményen elmondta, az akkreditáció egy globálisan elismert eszköz az vállalkozások belső működési kockázatainak értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírásokra vonatkozó akkreditáció pozitív előnyeire számos kutatás, tanulmány készült. Olaszországban például, ahol az akkreditáció alapú tanúsítást vezették be a vállalkozások számára,
ott közel 40 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek, illetve azok súlyosságának száma,
ami lehetővé tette a biztosítók számára, hogy bonus-malus rendszert fejlesszenek ki a vállalatok számára.
Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a növekvő munkahelyi balesetek kapcsán elmondta,
azt kellene elérni Magyarországon, hogy folyamatban gondolkodjanak a vállalatok.
Ennek a munkaszervezés, a vállalatirányítás területén is meg kell jelennie, ezzel a munkahelyi balesetek kiküszöbölhetőkké válnának. Ez nem csak a munkavállalók biztonságát, de a termelés hatékonyságát is növelheti. A digitalizáció már a közeljövőben át fogja alakítani a munkafolyamatokat. Ennek kapcsán az eszközöket gyártó és minősítő cégeket a szabványosítás, az akkreditáció egy olyan eljárási keretrendszerbe vonná be, ami a biztonság megteremtését célozza.
