Gondok voltak az elszámolással az ingatlanértékesítéseknél
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvánosságra hozta a 2018-as társaságiadó-bevallások tapasztalatait, ismertetve a cégek által elkövetett jelentősebb hibákat. A jövőbeni ellenőrzési kockázatelemzésekben a revizorok elsősorban a társaságiadó-bevallás tájékoztató adataira, az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek pontatlan kitöltésére figyelnek. A bevallás elkészítésekor érdemes ezeket ellenőrizni, hogy a NAV az ilyen tévedések miatt ne keresse meg az adózókat – írják közleményükben.
A leggyakoribb és elsőként említett hiba az eladott áruk beszerzési értéke és a nettó árbevétel közötti ellentmondás, amelynek az lehet az oka, hogy a nettó bevétel az egyéb bevételek között lett elszámolva, vagy épp az előlegszámlákat bevételként könyvelték el. A jelentősebb eltérések az ingatlanértékesítésekhez kapcsolódtak, számos esetben nem számolták el az értékvesztést az értékesített ingatlanok esetében – írták.
A NAV szerint számos olyan kis- és közepes vállalkozás is igénybe vett beruházási adókedvezményt, amely erre a tulajdonosi köre miatt nem lett volna jogosult, és az is gyakori hiba volt, hogy nem új, hanem használt eszközök esetében is éltek az adókedvezménnyel. A revizorok szerint visszatérő probléma volt a látványcsapatsportok támogatási adókedvezményének elszámolása. A sportfejlesztési támogatás összegét sokszor nem megfelelően számolták el, de néhány esetben az is előfordult, hogy a cégek úgy vették igénybe a támogatást, hogy nem voltak jogosultak rá.
A rehabilitációs hozzájárulás elszámolásakor több esetben nem egyeztek az adatok a cégek társaságiadó-bevallásaival – olvasható a NAV hibalistájában. Ennek okát a revizorok abban jelölték meg, hogy a két külön bevallásban eltérő létszámadatot adtak meg a cégek, de előfordult, hogy éppen a megváltozott munkaképességű alkalmazottak számát nem tüntették fel, ellenben a létszámba beszámították a közfoglalkoztatottakat – amit viszont nem tehettek volna. Az innovációs járulék bevallását leggyakrabban azért mulasztották el, mert a cégek nem voltak tisztában járulékfizetési kötelezettségükkel, vagyis a cég létszáma meghaladta az ötven főt, és nem minősültek kis- vagy közepes vállalkozásnak.
