BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Májusban még nem szigorít a jegybank

Júniusban a devizakamatcsere-ügyletek állományának csökkentésével mérsékelheti a piaci likviditást és az egynapos betéti kamaton is emelhet a Magyar Nemzeti Bank.

A május végi kamatdöntő ülésen nem lesz lépéskényszerben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), júniusban viszont tovább szigoríthat a monetáris feltételeken – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett inflációs jelentése szerint a fogyasztói árindex 3,9 százalék volt áprilisban, ami megegyezik lapunk előzetes elemzői konszenzusával. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős, mintegy 8,5 százalékos mértékben. A szintén az előrejelzésünk szerint alakuló maginfláció 3,8 százalékon maradt, ami nem jelez fokozódó árnyomást. Az MNB által publikált adószűrt maginfláció 3,5-ről 3,4 százalékra mérséklődött.

A belső és a külső infláció is magasabb, mint az év eleji várakozásokban, ezért júniusban a jegybank tovább csökkentheti a devizakamatcsere-ügyletek (FX-swap) állományát, és az egynapos betéti kamat mínusz 0,05 százalékos szintjén is emelhet – fejtette ki Regős Gábor. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kommentárjában hangsúlyozta: ha a maginflációs mutatók tovább emelkednek, akkor a következő Inflációs jelentéssel likviditásszűkítést és az egynapos betétek kamatának emelését jelentheti be a jegybank, ám csak a minimálisan szükséges lépést teheti meg. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatvezérelt üzemmód miatt májusban nem várható lépés az MNB-től, viszont júniusban folytatódhat a lassú normalizáció.

A lokális maximum közelébe emelkedhetett a fogyasztói árindex, ám az olajár kiszámíthatatlansága miatt ezt nehéz megjósolni, a fogyasztói árindex mostani, 0,2 százalékpontos emelkedése is jelentős mértékben az üzemanyag drágulásának tudható be – értékelt Regős Gábor. Nyeste Orsolya szerint a márciusi, áprilisi adatok jelenthették a fogyasztói árindex lokális csúcsát, a bázishatás következtében májustól csökkenhet a mutató. Az erősödő belső kereslet és az emelkedő bérek miatt viszont a maginfláció és az adószűrt mutató is növekedhet a következő hónapokban. Az Erste szakértőjének előrejelzése szerint a harmadik negyedév végétől az alapfolyamatokat megragadó mutatók csökkenhetnek, és 3,5 százalék környékén stabilizálódhatnak.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a fogyasztói árindex lassulását várja a következő hónapokban, ősszel viszont ismét emelkedésnek indulhat az indikátor, decemberben 4 százalék fölé is kúszhat, míg az éves átlag 3,4 százalék lehet. A mutató alakulását jelentősen befolyásolják az üzemanyagárak. A szakértő hozzátette: a béremeléseket a vállalkozások érvényesítik az áraikban, és a kereslet is emelkedő trendet mutat, ezért a piaci szolgáltatások adószűrt inflációja nőhet. Jobbágy Sándor magyarázata szerint a gyorsan változó árú repülőjegyek olcsóbbak lettek, elsősorban ez áll az adószűrt maginfláció 0,1 százalékpontos csökkenése mögött.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.