Továbbra is erős a beruházási aktivitás

A hazai nemzetgazdasági beruházások volumene 2017-ben 24, tavaly pedig 17 százalékkal nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép a beruházásokról 2018 című tanulmányából. A beruházási aktivitást csökkenő-stagnáló trend jellemezte 2006 és 2012 között, nagyobb bővülés 2013-tól indult, még a 2016-os átmeneti visszaesést figyelembe véve is. A jelentés szerint az erőteljes növekedéshez az uniós forrásból finanszírozott infrastruktúra-fejlesztés, valamint a vállalkozások kapacitásnövelése és az ingatlanberuházások élénkülése járult hozzá.

Tavaly az összes nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások, legnagyobb, 81 százalékos mértékben az egyébként csekély súlyú bányászat és kőfejtés területén. A beruházások teljesítményértékének 60 százalékát három ágazat adta: a feldolgozóipar, amely 6,3 százalékkal nőtt, az ingatlanügyletek, amelyek értéke 17 százalékkal lett nagyobb, végül a szállítás és raktározás, amely 33 százalékkal bővült.

Fontos szerepet játszott a növekedésben az államháztartás is, ugyanis a beruházások tizedét a nemzetgazdasági ágazat tette ki. „A beruházások 51 százalékát koncentráló, legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,8 százalékos növekedést regisztráltunk. Ebben meghatározók voltak a külföldi érdekeltségű vállalkozások magyarországi befektetései. A beruházások 14 százalékát adó költségvetési szerveknél 31 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene” – írja a KSH.

Európai uniós összevetésben a 16,5 százalékos bruttó állóeszköz-felhalmozás magyarországi volumennövekedése volt tavaly a legnagyobb az előző évihez viszonyítva, de a GDP-hez viszonyított aránya alapján is a második helyre került az EU-ban.

A beruházások országos expanziója a Nyugat-Dunántúl kivételével minden régióban érződött. A székhely szerinti adatok azt mutatják, hogy a fejlesztések a beruházási teljesítményérték legnagyobb részét, 47 százalékát lefedő budapesti gazdasági szervezeteknél nőttek leginkább, mégpedig 26 százalékkal.